Wn/hu/Wikihírek:Formai útmutató

From Wikimedia Incubator
< Wn‎ | huWn > hu > Wikihírek:Formai útmutató
Blue check.png Ez a lap a magyar Wikihírek egyik útmutatója, ami az esetek nagy többségében követendő, de a józan ész szerint, indokolt esetekben el lehet tőle térni.

Az oldalt csak akkor szerkeszd, ha a változtatással a többi szerkesztő egyetért. Ha nem vagy biztos a dolgodban, kérd ki mások véleményét az útmutató vitalapján vagy a társalgóban.


Irányelvek és útmutatók

Semleges nézőpont
Tartalmi útmutató
Formai útmutató

Akkreditáció
Archiválás
Blokkolás
Címadás
A három visszaállítás
Hivatkozz egyértelműen!
Idézd a forrásaidat!
Képanyagok
Lapvédelem
Ne demonstrálj!
Összeférhetetlenség
Saját tudósítás
Szerzői jogok
Törlési irányelvek
Vitarendezés

Adminisztrátorok
Etikett
Wikipédistáknak

Inkubátor:Adminisztrátorok
Inkubátor:Irányelvek
Inkubátor:Útmutató

A formai útmutató alkalmazása segít egységesebbé és átláthatóbbá tenni cikkeinket. A cikkek tárgyával a tartalmi útmutató foglalkozik. A formázásra és linkelésre használt jelölőnyelvről a magyar Wikipédia szerkesztési útmutatója tájékoztat.

Cél[edit | edit source]

A hírordalak többsége formai útmutatót használ, hogy a cikkírók és szerkesztők munkáját egységes formai keretbe terelje. Ezek tárgya jellemzően a címadás, rövidítés, számok, központozás és a titulusok megadása.

A kidolgozott forma követése segít a kezdő szerzőnek hatékonyan írni, az olvasónak pedig könnyen és gyorsan leszűrni a cikk lényegét. Az útmutató használata erősen ajánlott, de józan belátás szerint el lehet térni tőle.

A Wikihírek formai útmutatója a szokások és az új kihívások függvényében változhat, nem kőbe vésett dolog. Az esetleges változások a korábban írt cikkeket nem befolyásolják, azokat ezek miatt nem írjuk át.

A cikkírás alapjai[edit | edit source]

George Orwell stílusjavító tippjei (Shooting an Elephant and Other Essays, 1946):

  1. Sose használj klisé metaforákat, hasonlatokat vagy szófordulatokat.
  2. Sose használj hosszú szót ha egy rövidebb is megteszi.
  3. Ha ki tudsz hagyni egy szót, mindig hagyd ki.
  4. Sose használj passzív szerkezetet, ha kiválthatod cselekvő igével.
  5. Sose használj idegen szavakat, tudományos kifejezéseket vagy szakzsargont, ha tudsz helyettük hétköznapi szavakat.
  6. Előbb lépd át bármelyik fenti szabályt, minthogy barbárságot írj.

Címadási alapelvek[edit | edit source]

Ezek legtöbbje a cikk szövegére is érvényes. A jó cím:

  • Egyedi és specifikus — A wikiszoftver megköveteli, hogy minden cikkcím egyedi legyen: emelj ki egy egyedi vonást;
  • Rövid — A cím a lehető legrövidebb legyen;
  • Teljes mondat — A cím egy pont nélküli mondat, alannyal és állítmánnyal:
    • Cselekvő igés — A hírek az események szereplőiről és az ő cselekedeteikről szólnak: ezekre fókuszálj!
    • Felfedi az alanyt — Igyekezz megadni, ki a cselekvő fél: „A felkelők amerikai csapatokat lőttek Észak-Bagdadban” jobb, mint az „Amerikai csapatokra lőttek Észak-Bagdadban”;
  • Kisbetűs — A kisbetűs írásmód preferált: csak a kezdőszó és a tulajdonnevek nagybetűsek;
  • Semleges — a cím nem lehet elfogult hangnemű;
  • Kiemel — Írd le, mi történt most! A téma újabb fejleményei újabb híreket szülnek: azoknak mindig az aktualitás mentén adj címet:
    • „Egy budapesti bankot kiraboltak” — ez nem jó, mert tegyük fel, ezzel egy időben egy másik budapesti bankot is kiraboltak. Add meg inkább, mitől egyedi az eset: „Ma reggel elkövették az eddigi legnagyobb budapesti bankrablást”, vagy „Egy trió kirabolt egy budapesti bankot, majd motorral elmenekült”, vagy „Egy trió elkövette az eddigi legnagyobb budapesti bankrablást, majd motorral menekült el”;
    • Idézet beemelésekor használd az alul kezdett és felül lezárt idézőjeleket;
  • Közérthető — Írd ki az országok és szervezetek szokásos vagy teljes nevét. Rövidítést akkor használj, ha az ismertebb (például: NASA, CIA, AIDS) — vagy ha a tömörség indokolja, de ilyenkor a szövegben mielőbb magyarázd el, minek a rövidítéséről van szó.

Dátumsablonok[edit | edit source]

A cikk első sora a {{Wn/hu/Dátum}} sablon, ami megjeleníti a dátumot és aszerint kategorizálja a cikket. A dátum a cikk megjelenésének napja, nem pedig az eseményé. Példa:

{{Wn/hu/Dátum|2021-02-28}}

Eredmény:
2021. február 28., vasárnap

A Wikihírekben nem írjuk ki a cikk szerzőjének nevét, mert egy cikket általában többen is szerkesztünk, ezért egy név megadása nem lenne szerencsés.

Az első bekezdés[edit | edit source]

A bevezető 50-80 szóban összefoglalja a cikk tartalmát: általában egy-három mondat hosszú. A jó bevezető olyan, mint egy önálló rövidhír.

Fogalmazd bele, hogy ki, mit, hol, mikor, miért és hogyan… ez a Wikihírek szerkesztésének egyik alapköve, az első, amit egy új szerkesztőnek el kell sajátítania.

  • Ne korlátozzon a fenti ajánlás: a gyakorlott cikkírók rutinból tudják, hogy a hat kérdés közül mi a legfontosabb (az olvasónak), amit már az elején meg kell említeni. A gyakorlat teszi a mestert, idővel ez könnyebben fog menni.
  • Ha nem válaszolsz meg egy-két kérdést a bevezetőben, akkor később fejtsd ki ezeket, vagy mondd el, miért nem ismert rájuk a válasz.
  • A bevezető nem egy unalmas felsorolás — ez az első dolog, amit az olvasó lát: legyen 'hát érdekes.

A bevezető adatait és állításait a cikk későbbi részeiben alá kell támasztanod, illetve ki kell fejtened. Nem kell mindent már a bevezetőben részletezned, de a cikk végére amire lehet, derüljön fény.

Hossz[edit | edit source]

Egy kész cikk legalább három bekezdéses. Az olyan „cikkek”, amikben csak egy külső link van egy hírre, hamar törlésre kerülnek.

A rövid, pársoros híreket rövidhírként lehet publikálni.

Ha egy esemény kibontakozóban van, és hamarosan többet lehet majd tudni róla, akkor írhatsz egy rövid (de velős) összefoglalót. A cikken helyezd el a {{Wn/hu/Most érkezett}} és a {{Wn/hu/Bővítendő}} sablont: ezek jelzik a többi szerkesztőnek, hogy a cikket be kell fejezni.

Felépítés[edit | edit source]

Abszolút és megkerülhetetlen szabály a semlegesség. Ezen túl:

  • Törekedj a rövid bekezdésekre:
    • egy rövid bekezdés ideális esetben egy vagy két mondat, esetleg három, ha a mondatok nagyon rövidek;
    • minden bekezdés egy szűkebb témát dolgoz fel;
    • hosszabb cikkekben kerüld a nagyon rövid bekezdéseket, mert a szöveget felsorolásszerűvé teszik.
A fordított piramis elve.
  • Koncentrálj az új fejleményekre és azok ismert vagy várható következményeire:
    • a hírértékkel bíró legfontosabb dolgokkal kezdj, az előzményeket és a kevésbé fontos elemeket hagyd későbbre („fordított piramis” technika) — ez elüt a szokványos történet-megosztástól, de:
      • így a sietős hírolvasót is ki tudjuk szolgálni: elég a cikk elejét átfutnia, mégis megkapja a lényeget; illetve
      • ütősebbé, pörgősebbé teszi a cikket, mert nem egy hosszas előzményanyag után derül ki, hogy mi a hír.
  • Használj egyszerű nyelvezetet.
  • Tedd közvetlenné a szöveget (kerüld a passzív szerkezeteket).
  • Írj kiegyensúlyozottan.
  • Fogalmazz tisztán, tömören, félreérthetetlenül.
  • Mutasd be a történetet emberi szemszögből: idézz az érintettektől — ez az olvasók nagyobb hányadát köti le.
  • A feltételezéseket mindig kösd forráshoz — sajátot pedig sose tégy a cikkbe.

Bővére eresztett szövegnél játssz a szósorrenddel, hátha sikerül néhány szót feleslegessé tenni. Ez gyakorlással egyre könnyebben fog menni.

Ki mondta?[edit | edit source]

Igyekezz pontosan megadni, kinek a véleményéről, állításáról vagy feltételezéséről van szó. Példa:

  • Doyle szerint „öt ember volt az autóban” ahelyett, hogy egy rendőrségi forrás ötre teszi az autóban levők számát.

Jövőbeli események[edit | edit source]

Mivel a jövő bizonytalan, a jövőbeli eseményekről a már biztos tényekre koncentrálva írunk. Példák:

  • „Jövő hét kedden fognak találkozni”„Jövő hét keddre tervezik a találkozót”; vagy „Úgy nyilatkoztak, hogy jövő hét kedden találkoznak”;
  • „A rendezvény augusztus végéig fog tartani”„A rendezvény terv szerint augusztus végéig tart”;
  • „Az előadás 2012 júliusában fog debütálni”„Az ősbemutatót 2012 júliusára szervezik”;
  • „A pár a jövő hónapban ünnepli házassága hároméves évfordulóját”„Hároméves évfordulóját a pár a jövő hónapban tervezi megünnepelni”;
  • „A meghallgatás holnap lesz”„A meghallgatást holnapra időzítették”.

Kapcsolódó hivatkozások[edit | edit source]

Ezeket a következő kategóriák szerint és sorrendben adjuk meg:

  1. Kapcsolódó híreink: további Wikihírek-cikkek a témában;
  2. Témabeli oldalak társlapjainkon: más Wikimédia-projektek lapjai;
  3. Források: amikből merítettél a cikk megírásakor;
  4. Háttéranyagok: háttér-információkat tartalmazó oldalak, amiket közvetlenül forrásként nem használtál.

Mindegyikük külön felsorolást kaphat a cikkszöveg alatt, de mindenképp megkülönböztetjük egymástól a forrás-, illetve háttéranyagokat. A források megadása kötelező: ezzel egyrészt elismerjük a forrás szerzőjének munkáját, másrészt az olvasó saját maga is felmérheti a forrás minőségét.

Források[edit | edit source]

Ebben add meg a forrásaid, illetve saját tudósítás esetén a jegyzeteid. A források megadásakor az újabbtól haladunk a régebbi felé.

A szakasz kezdete wikikódban: == Források ==. Minden forrás kerüljön új sorba, illetve mindegyik sort kezdjük a * (csillag) karakterrel (pontokba szedésre használjuk). A források között ne hagyjunk üres sorokat – ez a szoftvert segíti, ami a wikikódból HTML-kódot állít elő.

Linkelés[edit | edit source]

A forrás megadásakor fontos adatok: a szerző (lehet személy vagy szervezet), a cím, a kiadó, illetve a kiadás dátuma. Ezek a {{Wn/hu/Forrás}} sablon segítségével könnyen megadhatók:

*{{Wn/hu/Forrás
   |url    = (a webcím, ahol a forrás hír megtalálható, pl. http://itt.az.eredeti/hírek/cím)
   |cím    = (a hír címe)
   |szerző = (ha nincs feltüntetve az eredeti hírben, nem kell megadni)
   |kiadó  = (a cikk publikálója, pl. BBC) 
   |kiadólink = (csak ha a wikilink eltér a '''kiadó'''-ban megadottól)
   |dátum  = (az eredeti hír publikálásának dátuma)
   |nyelv  = (magyar esetén nem kell megadni)}}

A zárójeles szöveg helyére írd be a forrás megfelelő adatát – ha valamit nem ismersz, az egyenlő jel utáni részt hagyd üresen. A használat részletei a sablon oldalán olvashatók.

A dátumokat a forrás időzónája szerint adjuk meg.

Hírügynökségi anyagok[edit | edit source]

A hírügynökségek (például: Magyar Távirati Iroda (MTI), Associated Press (AP), Reuters, Agence France-Presse (AFP)) cikkeit a velük szerződésben álló oldalak átvehetik – az anyagot az ügynökség írja, de a megjelenést az oldal szerkesztősége hagyja jóvá. Például a Délmagyar által lehozott MTI-cikknél a szerző az MTI, a kiadó a Délmagyar – ha az MTI-anyag szerzője fel van tüntetve, azt mi is tüntessük fel, mögötte az ügynökség nevével. Ha az ügynökség nevének rövidítése a magyar Wikipédián nem vezetne az ügynökség cikkéhez, írjuk ki inkább a teljes nevet. (Az angol Wikipédián például az AFP egy egyértelműsítő lap.)

A központi szerkesztőségek által írt anyagok ugyanígy kezelendők. Magyarországon ilyenek például az egységesen lehozott cikkek a megyei napilapokban, amiket a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kezel.

Ha a hírügynökség maga is közli a cikket, inkább arra linkelj. Ha többen is átvették az anyagot, és közvetlenül linkelni nem lehet, azt a lehozót válaszd, amely vélhetően a legtovább elérhető lesz.

Szövegközi hivatkozások[edit | edit source]

Az akadémiai környezetben és a Wikipédián megszokott számozott, lábjegyzetes hivatkozásokat ritkán használjuk. A forrásmunkákat a Források szakaszban, ömlesztve adjuk meg.

Kivétel: a szó szerint fordított idézeteknél vagy magyarított intézményneveknél vagy címeknél az eredeti szöveg megadható <ref> és </ref> között. Ilyenkor a Kapcsolódó híreink elé kerüljön egy Fordított elemek eredeti nyelvükön szakasz – ezután tüntessük fel a <references/> kódot, ami automatikusan listázza a megjegyzéseket.

Kapcsolódó híreink[edit | edit source]

Egy eseményről több cikk is szólhat: feldolgozhatják a különböző aspektusokat, illetve az aktuális helyzetet az idő függvényében. A korábbi cikkek a forráskezelés szabályai szerint forrásként is megjelölhetők.

A lista elemei külön sorba kerüljenek (amiket a * karakterrel kezdünk), és időrendi sorrendben haladjunk az újtól a régi felé.

A hivatkozáshoz a {{Wn/hu/Wikihírek}} sablont is használhatjuk. Példa:

{{Wn/hu/Wikihírek|Wn/hu/Véget ért a kanyarójárvány miatt elrendelt szükségállapot Szamoán|2020-01-01}}

Eredmény:


Ne sorolj fel túl sok mindent, illetve mindig csak az adott cikknél korábbiakat tüntesd fel. A kapcsolódó cikkeket elsősorban a témasablonokon keresztül adjuk meg.

Témabeli oldalak társlapjainkon[edit | edit source]

Az opcionális Kapcsolódó híreink után, de a Források előtt feltüntethető ez a szakasz, benne olyan linkekkel, amik a Wikimédia Alapítvány által üzemeltetett wikikre mutatnak. A Wikihírekben a legtöbb ilyen oldal, beleértve a wikipédiás szócikkeket, nem használható forrásként.

A magyar Wikipédia esetében használható a {{Wn/hu/Wikipédia}} sablon is.

Háttéranyagok[edit | edit source]

Ezt a szakaszt csak ritkán használjuk, és nyomós indokkal. Egy portál több különböző lapjára mutató linkek helyett egy linket használj, ami egy központi, releváns oldalra visz. Tipikus felhasználási módok az interjúalany honlapjának megadása saját tudósítás esetén vagy a linkelés egy oldalra, ami önmaga egyébként a cikk témája.

Stílus és helyesírás[edit | edit source]

Dátumok[edit | edit source]

Ahol lehet, a dátumokat a cikk megjelenésének napjához képest relatívan fejezzük ki konkrét megadás helyett. Ez közvetlenné teszi a szöveget.

A közeli napokra időhatározó-szavakkal (ma, tegnap, holnap) hivatkozunk. Ezeken túl, de a héten belül pedig a napneveket (kedd, szerda stb.) használjuk. Az évszámok helyett használható a tavaly vagy a jövőre. A folyó éven belül az évszámot nem írjuk ki, csak a hónapot és a napot.

Évszám után nem teszünk pontot, ha birtokviszonyban áll: 2006 szilvesztere, ’68 tele, 1848 márciusa. Kitesszük viszont a pontot dátumjellegű szerkezeteknél: 2006. szilveszter, ’68. tél, 1848. március.

A dátum napja után nem teszünk pontot, ha toldalékolt, vagy intervallum kezdetét jelöli: július 17-e, december 31-től, március 15–24. Kitesszük viszont a pontot, ha a nap magában áll: július 17., december 31., március 15.

Az évszázadokat és -ezredeket arab számmal írjuk ki: 21. század. Évtizedek esetén írjuk ki a századot/ezredet is: 1970-es évek, 1820-as évek.

Az „i. e.” vagy „Kr. e.” forma egy cikken belül legyen egységes.

Idő megadásakor, ha az nem a közép-európai idő, zárójelben tüntessük fel az időzónát.

Irányadók az akadémiai helyesírás (AkH.) 295–299. pontjai.

Számok, mértékegységek[edit | edit source]

A négynél több számjegyű számok tagolására szóközt használunk: 93 030 km², 10 076 581 fő, 17 405 dollár, de 8990 Ft. Törtek esetében az egész és a tört rész közé tizedesvesszőt teszünk: 169,875 milliárd, 0,74%, 0,869.

A szám és a mértékegység közé szóköz kerül: 100 km, 3 mm, 15 g, de 97%.

Irányadók az AkH. 274., illetve 290–294. pontjai.

Pénznemek[edit | edit source]

Írjuk ki a fizetőeszköz teljes nevét az ISO 4217 szerinti rövidítések (például: HUF, EUR, USD) vagy a szimbólumok ($, £, €) helyett.

A több helyen is használatos pénzneveknél (dinár, dollár, font, korona stb.) az első alkalommal írjuk ki az ország nevét is (például: amerikai dollár). Utána – ha a cikkben végig ezt a pénznemet használjuk – használhatjuk a rövid formát.

A magyar forint esetében, összegek nevesítésekor használható a Ft rövidítés.

Az euró esetében a köznyelvi, hosszú ó-s írásmódot használjuk.

Írásjelek[edit | edit source]

Egyszerű mondatok esetén a közlés szándékának megfelelő írásjelet teszünk: „Késik a busz.”

Összetett mondatoknál:

  • ha a tagmondatok mellérendelő szerkezetben állnak, az utolsó tagmondatnak megfelelő írásjelet teszünk: „Csak nyugodtan, hova ez a nagy sietség?”
  • ha a szerkezet alárendelő, a mondatvégi írásjel a főmondathoz igazodik: „Senki se tudja, vajon igaz-e.”

Irányadók az AkH. 240–253. pontjai.

Képaláírások[edit | edit source]

A képekhez, illusztrációkhoz mindig írjunk képaláírást. Ezek végére nem kell pont, ha nem teljes mondatok: „A Duna forrása a Fekete-erdőben”, „Görgei Artúr portréja”, de „A Tet-offenzíva szinte az összes déli nagyvárost érintette.”

Lásd az AkH. 266. pontját.

Idézetek[edit | edit source]

Személyeket idézhetünk szó szerint (szöveghű fordításban), vagy körülírhatjuk az általuk elmondottakat.

Az idézeteket tehetjük a folyószöveget meg nem bontva idézőjelek közé, vagy – elsősorban beszélt szöveg esetén – új bekezdésbe, gondolatjelek mögé. Mindkét esetben használhatunk dőlt kiemelést.

Idézőjelként használjuk a magyar nyomdai változatot, az alul kezdett és felül lezárt párt: „Áldjon meg, áldjon meg!” …anyja eddig mondta. Belső idézetekhez használjuk a lúdlábat: Petőfi írta apjáról: „Szemében »mesterségem« / Most is nagy szálka még; / Előítéletét az / Évek nem szünteték.”

Az idézett személyt általában az idézet első mondata után, közbevetéssel azonosítjuk.

Beszédek leiratában vagy elektronikus úton (e-mail, chat, IRC) lebonyolított exkluzív interjúk esetén az elütések és helyesírási hibák javíthatók, ha a mondandót ezzel nem befolyásoljuk. Az alany mondandóját körülírásnál sem torzíthatjuk.

Az idézett részben a kihagyást pontozással (…) jelöljük – ha ez hosszabb szakaszt érint, a pontozást új bekezdésbe tegyük. A kiragadott rész nem feltétlenül értelmezhető összefüggései, illetve a teljes szöveg nélkül: ügyeljünk rá, hogy az eredeti mondandót ne torzítsuk.

Ha az érthetőség vagy a mondandó kifejezése megkívánja, az idézet kiegészíthető: a betoldott részeket szögletes zárójelekbe ([ ]) írjuk.

[Csapataink] élnek a felhatalmazásukkal és folytatják megfigyelői szerepüket, illetve az emberi jogi visszaélések, a gyűlöletkeltés, illetve az őket érő támadások dokumentálását. – jelentette ki Pan Gimun ENSZ-főtitkár. A felszólítást ugyanakkor hatástalannak és irrelevánsnak titulálta, hozzátéve, hogy ENSZ nem ismeri el Gbagbót az ország elnökének:

A választásokat Ouattara nyerte, ő pedig nem kérte, hogy vonuljunk ki.

Cikk: Wn/hu/Elefántcsontpart: a békefenntartók maradnak

Lásd még az AkH. 257–260. pontjait.

Személyek és szervezetek nevei[edit | edit source]

Személy első említésekor igyekezzünk megadni annak teljes nevét, releváns munkahelyét és munkakörét — ha lehet, adjunk meg wikilinket is. (Például: Pat Gelsinger, az Intel vezérigazgatója.) A továbbiakban elég a vezetéknevet használni, wikilink nélkül. Kiegészíthető ez a munkakörrel, az egyértelműsítés végett, ha több bekezdés van a két említés között.

Az uralkodóknál a keresztnevet részesítjük előnyben. Első említésnél a keresztnév után szerepel a nemzetiség: „II. Erzsébet brit királynő”. Ha egy uralkodót több néven is ismerünk, akkor ha van, a magyar nevet használjuk.

A titulusok közül a Dr. és a Prof. használandó — fordításkor az angol Mr., Ms. és Mrs. kifejezéseket hagyjuk el.

Rövidítések[edit | edit source]

Először írjuk ki a teljes nevet wikilinkesítve, mögötte pedig zárójelbe a továbbiakban használt mozaikszót:

Az Európai Bizottság (EB) ezen döntése szerint...

Később a mozaikszó wikilink nélkül, önmagában használandó, és rendszerint nagybetűs:

Az EB elnöke, Ursula von der Leyen azt nyilatkozta...

A később használandó rövidítést nem kell zárójelben előre megadni, ha egyértelmű, miről van szó:

  • elsőnek: The Boston Globe → utána: Globe (feltéve, hogy hasonló nevű más újságról nincs szó);
  • elsőnek: RTL Klub → utána: RTL (feltéve, hogy hasonló nevű más adóról nincs szó);
  • elsőnek: Petőfi Rádió → utána: Petőfi (feltéve, hogy a költőről nincs szó).

A különösen ismert rövidítések a teljes név nélkül is használhatók (például: BBC).

Wikilinkek[edit | edit source]

Általánosságokért lásd még a magyar Wikipédia kapcsolódó súgóoldalát.

A cikkekbe csak releváns wikilinkeket illessz be: egy autós üldözés esetén a helyszín vagy út fontos és linkelhető, de mondjuk az autó színe már kevésbé. Dátumokra ne linkelj.

Forrásszöveg szerkesztésekor a magyar Wikihírekre az Inkubátorban szokásos módon linkelünk: [[Wn/hu/Cím|linkszöveg]]. Példalink a magyar Wikipédiára: [[w:hu:Cikknév|linkszöveg]]. A ragozott forma toldalékait is a szögletes zárójelen belülre írd: az Inkubátorban egyes ékezetes karakterek (í, ő, ű) a linkszöveget megbontják.

Példa:

A [[Wn/hu/Lengyelország|lengyel]] alsóház, a [[w:hu:Szejm (Lengyelország)|Szejm]] ülése...

Ami így jelenik meg:

A lengyel alsóház, a Szejm ülése...

Kategória linkelése helyett a megfelelő átirányítást használjuk: például [[Wn/hu/Lengyelország]] a [[:Category:Wn/hu/Lengyelország]] helyett.

A cikkszövegből másik cikkre általában nem linkelünk, inkább a Kapcsolódó híreink szakasz alatt tüntetjük fel őket.

Egy éles kivétel: a 2010-es izlandi vulkánkitörés miatti légtérzárak cikkében Lech Kaczyński elnök halála a temetés miatt a cikkszövegen belülről van linkelve.

Ha van elérhető tartalom helyben, akkor a Wikihíreken belüli linkelés ajánlott a Wikipédiára mutató helyett.

Az angol Wikihíreken a linkelés egyszerűsítésére használt {{W}} sablon {{Wn/hu/W}} formában elérhető magyarítva, de egyelőre nem használjuk kiterjedten.

Kiemelés[edit | edit source]

Erre általában a dőlt, ritkábban a kövér szedést használjuk.

Dőlten szedhetjük az idézeteket, idegen kifejezéseket, kiadványok vagy cikkek címeit. A kiadók/csatornák, bár lehetnek kiadványaik/műsoraik, önmaguk nem kiadványok. Dőlten szedhető például a Tények (hírműsor), de a TV2 (csatorna) nem. Az idegen kifejezések után, még ha ismertek is, adjuk meg a jelentést zárójelben, de ezt nem kell külön kiemelni:

Az egyik kiérkező tűzoltó, Mohamed Szaláh egy „Allahu Akbar” („Isten hatalmas”) felkiáltással azonnal berohant az égő bölcsődébe, hogy a bennrekedteket kimentse.

A hajók és űreszközök neveit is dőlttel szedjük, de a hajózótársaságot vagy típust jelölő előtagot nem: MV Costa Concordia, RMS Titanic, USS Forestal.

A kövérítést nagyon ritkán használjuk, mert az rögtön magára vonja a figyelmet, míg a dőlt szöveg csak olvasás közben kerül kontrasztba. A túl sok kövérítés súlyossá és nehezen olvashatóvá teszi a szöveget, önmaga kiemelő funkcióját pedig tompítja.

Fényképek, vagy egyéb ábrák használata[edit | edit source]

Mielőtt képet adsz egy cikkhez olvasd el a képhasználati irányelvek oldalt.

Hivatkozás használata a képsablonban[edit | edit source]

A legfőbb ok amiért a Wikihírekben a cikkek képekkel vannak ellátva, az olvasó jobb tájékoztatása. A cikkben szereplő képnek köze kell legyen a cikk tartalmához. Ha ez nem nyilvánvaló akkor törölni kell a képet a cikkből. A következő leírás megmutatja, hogyan illesz be egy képet a cikkbe, hogyan használd a képaláírást és a képaláírásban a linkelést:

[[File:KÉP NEVE IDE.EXT|thumb|250px|IDE ÍRD A KÉPALÁÍRÁST]]

A Wikihírek [[Wn/hu/Hatalmas csillaghalmazt fedeztek fel a Tejútrendszerben] cikkben a következőképpen lenne beillesztve a kép:

Megjegyzés
Nagyon fontos, hogy amikor szimbólumokat és zászlókat használunk, írjuk oda minek a szimbóluma, vagy melyik ország zászlójáról van szó. Ugyanis az olvasó nem biztos, hogy ismeri az adott ország zászlóját.
Ugyanakkor ha egy eseményről írunk és azzal kapcsolatos képeket használunk fel, amelyek azonban nem az adott eseményen készültek, akkor írjuk ezt oda.

Wikihírek kategóriái[edit | edit source]

Minden cikk végére be kell illeszd, hogy milyen kategóriába tartozik.

A dátum és dátumsor kategória automatikusan hozzáadódik a cikkhez, amikor a dátum és a dátumsor sablont használod a cikkben.

További formai útmutatók[edit | edit source]