Wp/liv/Madjār kēļ
| Madjār kēļ
| |
| |
| Īeldõm | [ˈmɔɟɔr] |
| Rõkāndijid | Madjārd |
| Rõkāndijid lug | 13-14 miljonõd |
| Tǟdzit | 62. (mōīlmas) 14. (Eirops) |
| Rõkāndõbõd kēļ |  Ungrārmō 10 miljonõd Rumāņmō 1,2 miljonõd Slovākij 500 000 Serbij 300 000 Ukrain 150 000 Amērik Ītõnd-Valdõd 110 000 Kanād 75 000 Austrij 22 000 Horvātij 16 000 Slovēnij 10 000
|
| Valst kēļ | {{{Valst kēļ}}} |
| Tapārtõdõd veitõmrovli kēļ | {{{Tapārtõdõd veitõmrovli kēļ}}} |
| Kīelsuglit | {{{Kīelsuglit}}} |
| Kērasistēm | {{{Kērasistēm}}} |
| Kīelli kōd | {{{Kīelli kōd}}} |
Madjār kēļ um madjārd kēļ, mis rõkāndõbõd immõr 13-14 miljonõd rištīngidi Ungrārmōl ja immõrkoutļižis mōši. Se um valst kēļ Ungrārmōl, Eirōp Ītsõ ja Vojvodinas, se um tapārtõdõd veitõmrovli kēļ immõrkoutļiz mō mingižis jagši. Madjār kēļ kūlõb sūomõ-ugrõ kīeld ugrilizõ pūolõ, amā ležglizt sugūd at hanti ja mansi kīeld. Madjār kēļ rõkāndijid lug pierrõ um 62. amā sūr kēļ mōīlmas ja 14. Eirops, neiīž se um amā sūr äb-indoeiropli kēļ Eirops ja amā sūr kēļ sūomõ-ugrõ kīeld vailõ.
Madjār kēļ sōb kēratõb latīņ kēratǟdõdõks, irdzizt kēratēḑ sōb täutõntõb jūrõtǟtõkstõks īžkillijid jūs.
Madjār murdõd vailõ äb ūotõ sūrd vaitõd, vaitõd pǟažālistõz at īeltagāvarās, piškīmõd vaitõd at sõnāvīļas ja jo piškīmõd at gramatiks, murdsõ rõkāndijid sōbõd īdtūoizta arū.
Madjār kēļ um aglutinatīv, mingiz kīelilzkēratimiz pierrõ madjār kīelõn at jemīņim gramatik nõtkūd sūomõ-ugrõ kīel vailõ. Madjār kīel pǟl um eņtši īžkillijizärmōņij. Īelsistēms tǟdzi vastõpīlimi um pitkād ja lītizt īžkillijid vailõ. Madjār kēļ äb ītlõ nimsõnnõ täm ummitsõnāks − äb nei līvõ kīels. Tīemizsõnādõn um pīldzi ja äbpīldzi nõtkimi. Madjār kīels at pīldzizt ja äbpīldzizt artikõld.
Alfabēt ja īelmerkimi[edit | edit source]
Madjār kērasistēm um kērakēratiji, latīņ kērali ja īelmerkiji. Ortogrāfij alīzīdit um kēra, jo pīenõstiz grafēm, mis võib vȱlda īdnipstāli, kōdnipstāli ja kuolmnipstāli. Grafēmõd alz merkõb īdtõ īeldõ, ja alz seēņtšta īeldõ.
Alfabēt[edit | edit source]
Madjār alfabēt pūojtõb latīņ kēraliz kērasistēm pǟl, kōdvīţi arāndõks kuojābiz nänt īeld merkimiz pǟl, mis at ilāpierri madjār kīelsõ, agā ne pūtõbõd latīņ kīelstõ. Īņõzkillijid merkimizõn kērasiḑīm, īžkillijid merkimizõn jūrõtǟtõks sōb kȭlbatõd. Madjār alfabētõn at kakš versijõ, irdzi alfabētõs at 40 kērad, neinuttõd lagtõd alfabētõs pīlõbõd 44 kērad. Lagtõd alfabētõs kokska seļļizt kērad at (q, w, x, y), mis īd at līekõnimīs või umbkēļi sõņši tuoimõbõd, bet – sīest madjār kēļ jetāb umbkēļizt sõnād kēratimizformõ – ne kērad sōb kȭlbatõb jegāpǟvaļižis jelāmižis.
| A a | Á á | B b | C c | Cs cs | D d | Dz dz | Dzs dzs | E e | É é | F f |
| G g | Gy gy | H h | I i | Í í | J j | K k | L l | Ly ly | M m | N n |
| Ny ny | O o | Ó ó | Ö ö | Ő ő | P p | Q q | R r | S s | Sz sz | T t |
| Ty ty | U u | Ú ú | Ü ü | Ű ű | V v | W w | X x | Y y | Z z | Zs zs |
Īelmerkimi[edit | edit source]
Īžkillijid[edit | edit source]
Īžkillijid alz sōbõd merktõd īdnipstālizt kēradõks, jūrõtǟtõkst nägțõbõd kvalitēt ja kvantitēt vaitidi. Madjār īelsistēm tǟdzi ummit um lītizt ja pitkād īeld tuoistantimi. Lītizt īžkillijid kēradõn või äb ūo jūrõtǟtõkst, või um punkt sīe pǟl. Pitkīdi īžkillijidi merkijidi pǟl neinuttõd akūt um.
| IPA | [ɔ] | [ɔː] | [ɑ] | [ɑː] | [ɛ] | [ɛː] | [e] | [eː] | [i] | [iː] | [o] | [oː] | [ø] | [øː] | [u] | [uː] | [y] | [yː] |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| madjār | a | (ā) | (ȧ) | á | e | (ē) | (ë) | é | i | í | o | ó | ö | ő | u | ú | ü | ű |
| līvõ | – | – | a | ā | – | – | e | ē | i | ī | o | ō | (ö) | (ȫ) | u | ū | (ü) | (ǖ) |
Gramatik[edit | edit source]
Nimsõnād[edit | edit source]
Madjārõd gramatikõd tuoistiņțõbõd, kus ne tõmbõbõd ežžõ tõv ja lop vailõ. Nimsõnād lop vailõ at primērõd ja neinuttõd lejālizt lopūd, pǟažālistõz mǟdlopūd. Primēõd lopūd at sūomõ-ugrõ pierāndõkst, ne irdistiz pīlõbõd āinagizõst īņõzkillijizõst, sīestõ až ne kubbõ sōbõd īņõzkillijizõks loppiji tõvvõks, siz kōd īel vailõ ikš īeldõmt kievāmtiji ēļ nägțõb. Mingi gramatik pītõb siedā īeldõ tõvvõ, ja nimtõb tõvlopāndȯkskillijizõks. Munt gramatikõd pierāst se ēļ kūlõb loppõ, sīestõ se sōb kutstõb eḑḑikillijizõks. Kuolmõz arāndõks jedstõ se ēļ um ikš īžki allijag, tuoizsõnāks siḑīmkilliji (se pīlõm danktistiz äb ūo tieudli). Ežmiz kōd arāndõkst vȯŗki um, ku ne loptāb või sõnād, või lopūd īdvīţlimizt, mis lǟlamtõb kīeloppimizt. Tulbižis kȭrdaliz nimsõnād suggimizõs īeldõmkievāmtijizt īeldõ mēg pidām eḑḑikillijizõks, agā äbkȭrdaliz nimsõnād suggimizõs mēg pidām tõvlopāndȯkskillijizõks. Neinuttõd lejālizt mǟdlopūd sugīztõ, ne saggõld at irgijizt vizās zilbõd, sīestõ irdistiz äb ūo vajāg eḑḑikillijiži.
Tēḑlopūd ja mǟdlopūd siḑīkšimili võimizt
| tő | birtokos nélkül | birtokos személyjel és többesszáma | birtokjel és többeszáma | rag | szóalak | ||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| többes szám | többesszámjel | birtokos személyjel | birtokjel | többesszámjel | |||
| gyerek- | – | – | – | – | – | – | gyerek |
| gyerek- | – | – | – | – | – | -nek | gyereknek |
| gyerek- | -ek | – | – | – | – | – | gyerekek |
| gyerek- | -ek- | – | – | – | – | -nek | gyerekeknek |
| gyerek- | – | – | -em | – | – | – | gyerekem |
| gyerek- | – | – | -em- | – | – | -nek | gyerekemnek |
| gyerek- | – | -ei- | -m | – | – | – | gyerekeim |
| gyerek- | – | -ei- | -m- | – | – | -nek | gyerekeimnek |
| gyerek- | – | – | – | -é | – | – | gyereké |
| gyerek- | – | – | – | -é- | – | -nek | gyerekének |
| gyerek- | – | – | – | -é- | -i | – | gyerekéi |
| gyerek- | – | – | – | -é- | -i | -nek | gyerekéinek |
| gyerek- | -ek- | – | – | -é- | – | – | gyerekeké |
| gyerek- | -ek | – | – | -é- | – | -nek | gyerekekének |
| gyerek- | -ek- | – | – | -é- | -i- | – | gyerekekéi |
| gyerek- | -ek- | – | – | -é- | -i- | -nek | gyerekekéinek |
| gyerek- | – | -ei- | -m- | -é | – | – | gyerekeimé |
| gyerek- | – | -ei- | -m- | -é- | – | nek | gyerekeimének |
| gyerek- | – | -ei- | -m- | -é- | -i | – | gyerekeiméi |
| gyerek- | – | -ei- | -m- | -é- | -i- | nek | gyerekeiméinek |
Irdzi, īlma ummiznikkõ nõtkimi
| ház ’kuodā’, tej ’sēmḑa’, öt ’vīž’, olló ’škērõd’, ’cipő ’kǟnga’, tű ’nõggõl’ | ||
|---|---|---|
| irdzi, īlma ummiznikkõ nõtkimi | ||
| ikšlug: -ø | pǟgiņlug: -k/-ak/-ek | |
| gramatilizt nõtkūd | ||
| nominatīv: -ø | ház, tej, öt olló, cipő, tű |
ház-ak, tej-ek, öt-ök olló-k, cipő-k, tű-k |
| akuzatīv: -t/-at/-et/-öt | ház-at, tej-et, öt-öt olló-t, cipő-t, tű-t |
ház-ak-at, tej-ek-et, öt-ök-et olló-k-at, cipő-k-et, tű-k-et |
| datīv: -nak/-nek | ház-nak, tej-nek, öt-nek olló-nak, cipő-nek, tű-nek |
ház-ak-nak, tej-ek-nek, öt-ök-nek olló-k-nak, cipő-k-nek, tű-k-nek |
| sizālizt kūožvīțlizt nõtkūd | ||
| illatīv: -ba/-be | ház-ba, tej-be, öt-be olló-ba, cipő-be, tű-be |
ház-ak-ba, tej-ek-be, öt-ök-be olló-k-ba, cipő-k-be, tű-k-be |
| inesīv: -ban/-ben | ház-ban, tej-ben, öt-ben olló-ban, cipő-ben, tű-ben |
ház-ak-ban, tej-ek-ben, öt-ök-ben olló-k-ban, cipő-k-ben, tű-k-ben |
| elatīv: -ból/-ből | ház-ból, tej-ből, öt-ből olló-ból, cipő-ből, tű-ből |
ház-ak-ból, tej-ek-ből, öt-ök-ből olló-k-ból, cipő-k-ből, tű-k-ből |
| uļļizt kūožvīțlizt nõtkūd | ||
| sublatīv: -ra/-re | ház-ra, tej-re, öt-re olló-ra, cipő-re, tű-re |
ház-ak-ra, tej-ek-re, öt-ök-re olló-k-ra, cipő-k-re, tű-k-re |
| superesīv: -n/-on/-en/-ön | ház-on, tej-en, öt-ön olló-n, cipő-n, tű-n |
ház-ak-on, tej-ek-en, öt-ök-ön olló-k-on, cipő-k-ön, tű-k-ön |
| delatīv: -ról/-ről | ház-ról, tej-ről, öt-ről olló-ról, cipő-ről, tű-ről |
ház-ak-ról, tej-ek-ről, öt-ök-ről olló-k-ról, cipő-k-ről, tű-k-ről |
| ležgõltijizt kūožvīțlizt nõtkūd | ||
| allatīv: -hoz/-hez/-höz | ház-hoz, tej-hez, öt-höz olló-hoz, cipő-höz, tű-höz |
ház-ak-hoz, tej-ek-hez, öt-ök-höz olló-k-hoz, cipő-k-höz, tű-k-höz |
| adesīv: -nál/-nél | ház-nál, tej-nél, öt-nél olló-nál, cipő-nél, tű-nél |
ház-ak-nál, tej-ek-nél, öt-ök-nél olló-k-nál, cipő-k-nél, tű-k-nél |
| ablatīv: -tól/-től | ház-tól, tej-től, öt-től olló-tól, cipő-től, tű-től |
ház-ak-tól, tej-ek-től, öt-ök-től olló-k-tól, cipő-k-től, tű-k-től |
| munt nõtkūd | ||
| terminatīv: -ig | ház-ig, tej-ig, öt-ig olló-ig, cipő-ig, tű-ig |
ház-ak-ig, tej-ek-ig, öt-ök-ig olló-k-ig, cipő-k-ig, tű-k-ig |
| translatīv: -vá/-vé | ház-zá, tej-jé, öt-té olló-vá, cipő-vé, tű-vé |
ház-ak-ká, tej-ek-ké, öt-ök-ké olló-k-ká, cipő-k-ké, tű-k-ké |
| instrumentāl: -val/-vel | ház-zal, tej-jel, öt-tel olló-val, cipő-vel, tű-vel |
ház-ak-kal, tej-ek-kel, öt-ök-kel olló-k-kal, cipő-k-kel, tű-k-kel |
| kausal: -ért | ház-ért, tej-ért, öt-ért olló-ért, cipő-ért, tű-ért |
ház-ak-ért, tej-ek-ért, öt-ök-ért olló-k-ért, cipő-k-ért, tű-k-ért |
| esīv I.: -ul/-ül | – – |
– – |
| esīv II:: -ként | ház-ként, tej-ként, öt-ként olló-ként, cipő-ként, tű-ként |
ház-ak-ként, tej-ek-ként, öt-ök-ként olló-k-ként, cipő-k-ként, tű-k-ként |