Jump to content

Wy/hu/Szlovénia

From Wikimedia Incubator
< Wy | hu
Wy > hu > Szlovénia

Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el. Nyugaton Olaszország, délnyugaton az Adriai-tenger, délen és keleten Horvátország, északkeleten Magyarország, északon Ausztria határolja. (Horvátországgal határvitában áll, különösen tengeri határait illetően.[1]) Szlovénia, a korábbi jugoszláv tagköztársaság 1991 óta független állam, 2004. május 1-je óta tagja az Európai Uniónak. 2007. január 1-jén csatlakozott az eurózónához.

Az ország fővárosa Ljubljana.

A Ljunljanica-folyó Ljubljanában

Földrajzi áttekintés

[edit | edit source]

Négy nagy európai földrajzi régió találkozik az országban: az Alpok, a Dinári-hegység, a Kárpát-medence és a Mediterráneum. Szlovénia legmagasabb hegycsúcsa a Triglav (2864 m); az ország átlagos tengerszint feletti magassága 557 m. Az ország kb. felét (10 124 km²) erdő borítja, ezzel Szlovénia az erdőterület nagysága alapján a harmadik helyen áll Európában, Finnország és Svédország után. A terület 5593 négyzetkilométere rét, legelő, 2471 km² pedig mezőgazdasági terület; ezenkívül van 363 km²-nyi gyümölcsös és 216 km² szőlőültetvény.

Az ország legmagasabb hegycsúcsa, a Triglav, amelynek hármas csúcsai az ország zászlajában is szerepelnek

Az ország vízfolyásokban, tavakban gazdag. A Triglav-hegy lábánál ered a Száva, s mellékfolyók vizével gyarapodva szeli át. A nyugati határvidék bővizű folyója a Soča (Isonzó), Olaszországban ömlik az Adriai-tengerbe. Az Alpok lábánál jégkori végmorénák mögött festői tavak, magashegységekben apró jég vájta tavak, tengerszemek alakultak ki.

Látnivalók

[edit | edit source]

Régió szerint

[edit | edit source]

Muravidék (Prekmurje)

  • Lendvai vár és vármúzeum
  • Muraszombat: Szapáry-kastély és helytörténeti múzeum
  • Felsőlendva: Nádasdy-vár
  • Őrség-Rába-Goričko Natúrpark: három országot érintő natúrpark, amely az Őrség és a Vendvidék szlovén-osztrák-magyar határmenti területeit foglalja magába
  • Battyánfalva: Batthyány-kastély, kastélypark és lovascentrum
  • Nagytótlaki (Selo): Szent Miklós körtemplom (kerekegyház)[1] A 13. századi román stílusú kis épület érintetlenül őrzi eredeti állapotát. Segít képet alkotni arról, milyenek lehettek Magyarország Árpád-kori templomai. Késő gótikus freskói korabeli magyar arcokat, öltözeteket mutatnak be. A kupola festményei a szivárványon álló Krisztust ábrázolják a holddal és nappal. A falakon Krisztus szenvedéstörténete és a szentek sora látható.
  • Dobronak-Őrszentvid: Bakónaki-tó
  • Filóc: fazekasműhely (fekete kerámia), szalmatetős présházak
  • Mártonhely, Szent Márton templom: Aquila János 14. századi freskói és önarcképe
  • Bántornya gótikus temploma Aquila János freskóival: Szent Miklós élete, Szent László-legenda.
  • Ljutomer egykor németlakta barokk kisváros
Maribor látképe

Dráva-vidék (Alsó-Stájerország)

  • Maribor: 12. századi gótikus székesegyház, reneszánsz városháza, 15. századi vár.
  • Ptuj és környéke: Ptuj a Dráva partján fekvő kisváros római kori emlékekkel, gótikus plébániatemplommal és reneszánsz várral. Az Árpád-korban időnként Magyarországhoz is tartozott. A római múlt emléke a plébániatemplom előtt álló hatalmas sírkő. A környék látnivalói a ptuji-tó (Dráva-vízlépcső), Borl vára a Dráva feletti sziklán, valamint Ptujska-Gora, amelynek gótikus templomában 15. századi falképek láthatók.
  • Ormosd barokk kisváros, ormosdi-tó (Dráva-vízlépcső) madármegfigyelő-hely
  • Dravinja-dombság: Slovenske Konjice és Slovenska Bistrica középkori vára és barokk városközpontja, Žiče 12. századi karthauzi kolostora és vendégháza, Rogaška Slatina gyógyfürdőváros.

Krajna

A Bledi-tó

Szlovén tengerpart

  • Koper középkori városközpontja
  • Piran: gótikus lakóházak, középkori városfalak, Tengerészeti Múzeum
  • Izola
  • Portorož


Jegyzetek

[edit | edit source]
  1. A nagytotlaki kerek egyhaz