Wy/hu/Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság, horvátul Republika Hrvatska) közép-európai állam a Balkán-félszigeten. Északnyugatról Szlovénia, északról Magyarország, keletről Szerbia, valamint Bosznia-Hercegovina, délkeleten pedig egy rövid szakaszon Montenegró határolja. Délnyugaton az Adriai-tenger alkotja természetes határát. Fővárosa és egyben legnagyobb városa: Zágráb. Nagyobb (100 000 lakos feletti) városai még – a népesség szerint csökkenő sorrendben – Split, Fiume, Eszék. Szárazföldi területe: 56 594 km2. Népessége: 4,29 millió fő. Éghajlata: A szárazföld belsejében kontinentális, a tengerpart mentén pedig mediterrán. I. Tomiszláv volt az első uralkodó 925-ben. Megalapította a Horvát királyságot. A független horvát királyság IV. Péter Krešimir uralkodása alatt (1058-1074) érte el fénykorát. Magyarország és Horvátország több mint 800 éves közös történelemre tekint vissza, lévén hogy 1091 és 1918 között Horvátország perszonálunióban volt a Magyar Királysággal. A II. világháború után Jugoszlávia része volt, mely államalakulat felbomlása után Horvátország 1991-ben kiáltotta ki függetlenségét. Horvátország az alábbi nemzetközi szervezeteknek a tagja: ENSZ, Európa Tanács, NATO, Kereskedelmi Világszervezet, CEFTA és 2013. júliusában csatlakozott az Európai Unióhoz.
Földrajzi áttekintés
[edit | edit source]Az ország a Balkán-félsziget északnyugati részén fekszik. Északnyugatról Szlovénia, északról Magyarország, keletről Szerbia, valamint Bosznia-Hercegovina, délkeleten pedig egy rövid szakaszon Montenegró határolja. Délnyugaton az Adriai-tenger alkotja természetes határát. A hosszú tengerpart az ország különlegessége. Szlovéniával vitában áll a tengeri határait illetően.
Geopolitikai szempontból két fő részre osztható:
Belső-Horvátország (Panonska Hrvatska)
Adriai Horvátország (Jadranska Hrvatska)
Éghajlat
[edit | edit source]Az ország éghajlata a belső vidékeken mérsékelt kontinentális, száraz és forró nyár, hideg, csapadékos tél jellemzi. A hegyekben jellegzetesen hegyvidéki klíma uralkodik hűvös nyárral és hóban gazdag, hideg téllel. A tengerpartokon mediterrán az éghajlat: forró és száraz nyár, enyhe és csapadékos a tél a partvidéken. Az átlaghőmérséklet Horvátországban januárban -5–10 °C, augusztusban 13–26 °C körül alakul.
Nemzeti parkjai
[edit | edit source]
- Brioni Nemzeti Park
- Kornati Nemzeti Park
- Krka Nemzeti Park
- Mljet-sziget
- Paklenica Nemzeti Park
- Plitvicei-tavak - 1949-től nemzeti park, 1979-től a világörökség része. Az erdős hegyvidéken sok tó, barlangok, változatos állat- és növényvilág található.
- Risnjak hegymasszívum
- Észak-Velebit hegyvonulat