Wy/hu/Magyarország

From Wikimedia Incubator
< Wy‎ | huWy > hu > Magyarország
Jump to: navigation, search


Wy/hu/Magyarország
Elhelyezkedése
EU-Hungary.svg
Zászló
Flag of Hungary.svg
Alapinformációk
Főváros Budapest
Államforma köztársaság
Pénznem Magyar forint (HUF)
Terület 93 011,40 km²
Népesség 9 855 571 fő (2015)
Nyelv magyar
Villamos hálózat 230V / 50 Hz
Elektromos csatlakozó Europlug Schuko
Országhívószám +36
Internet TLD .hu
Időzóna CET (UTC+1)
Segélyhívószám 112
Közlekedés iránya jobb oldali
Nemzetközi gépkocsijel H

Magyarország Közép-Európában, a Kárpát-medencében fekvő, tengerparttal nem rendelkező ország.

Az országot északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia és Horvátország, délnyugatról Szlovénia, nyugatról Ausztria határolja.

Az ország 1955 óta ENSZ, 1996 óta – egyebek között – az OECD, 1999 óta a NATO, 2004 óta az Európai Unió, 2007. december 21-e óta[1] pedig a schengeni övezetnek is tagja, és egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek.

Az ország és az állam hivatalos neve 2011. december 31-ig az alkotmány szerint Magyar Köztársaság volt, 2012. január 1. óta az Alaptörvény szerint Magyarország. Államformája köztársaság.


Az ország számos különböző látványosságot rejteget: viszonylag alacsony hegységek találhatóak a Dunántúlon és Észak-Magyarországon, az Alföld síksága keleten fekszik, az ország területén különféle tavak és folyók vannak (beleértve a Balatont - a legnagyobb Közép-Európai tavat), és sok szép kis falvakat és a városok rejtett gyöngyszemeit őrzi e vidék. Magyarország könnyen megközelíthető, hiszen Európa közepén helyezkedik el, egy eleven kultúra és gazdaság, amit nem érdemes kihagyni.


Ismertető[edit]

Magyarország egy a 15 legnépszerűbb turisztikai látványosságok közül a világon, egy olyan fővárossal, amire régen úgy tekintettek, mint az egyik legszebb városra a világon. [1]. Annak ellenére, hogy az ország területe viszonylag kicsi, mégis meglehetősen sok mindent rejteget az idelátogatók számára: a Hévízi gyógyfürdő a második legnagyobb a világon, a Balaton a legnagyobb Közép-Európai tó, és végül Hortobágy a legnagyobb természetes füves síkság. Ami az épületeket illeti, Magyarország ad otthont Európa legnagyobb zsinagógájának (Dohány utcai zsinagóga), a legnagyobb gyógyfürdőnek Európában (Széchenyi fürdő), a harmadik legnagyobb templomnak Európában (Esztergomi bazilika), a második legnagyobb területű apátságnak a világon (Pannonhalmai apátság), a második legnagyobb barokk kastélynak a világon (Gödöllő), és a legnagyobb ókeresztény sírkamráknak Olaszországon kívül (Pécs).

A pécsi székesegyház
Bélapátfalva, a Lak.völgyi tó és a Bélkő látképe
A Fátyol-vízesés Szilvásváradon, a Szalajka-völgyben
Az Országház légifotója
Pannonhalma légifotója
A szegedi dóm

Magyarországon jelenleg 10 nemzeti park működik, melyek a következők:

Magyarország Világörökségi helyszínei a következő helyeket takarják:

  • Budapesten:
    • a Duna-part látképe és a Budai Várnegyed
      • a Világörökség részét képezi a budai oldalon a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem néhány épülete és a Széchenyi lánchíd által közrefogott terület, a Gellért fürdő, a Gellért-hegyi [[Szabadság-szobor és a Citadella, valamint a budai Vár épületei és a Duna-part a Margit híd-ig. A pesti oldalon védettséget élvez a Parlament, a Lánchíd pesti oldalán található Széchenyi István (volt Roosevelt) tér a Magyar Tudományos Akadémia és a Gresham-palota épületével, valamint a Duna-part egészen a Petőfi-hídig.
    • az Andrássy út és történelmi környezete
      • a világörökségi listára került a már meglévő helyszín kibővítéseként az Andrássy út és történelmi környezete, a millenniumi földalatti és a Hősök tere.
  • Vidéken pedig:
  • Hollókő ófalu és táji környezete
  • Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai
  • Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete
  • Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta
  • Pécsi ókeresztény sírkamrák
  • Fertő-táj,Fertő kultúrtáj
  • Tokaj-hegyaljai borvidék

Gyógy- illetve termálfürdőket Magyarországon Agárd, Balf, Berekfürdő, Budapest, Bükfürdő, Cegléd, Cserkeszőlő, Csongrád, Debrecen, Dombóvár, Törökfürdő, Egerszalók,Fehérgyarmat, Győr, Gyula, Hajdúszoboszló, Harkány, Hévíz, Kehidakustány, Kiskunmajsa, Komárom, Lenti, Makó, Martfű, Mezőkövesd, Miskolctapolca, Mórahalom, Mosonmagyaróvár, Nagyatád, Orosháza, Parádfürdő, Püspökladány, Sárvár, Szeged, Székesfehérvár, [[[Wy/hu/Szentes|Szentes]], Szolnok, Tiszaújváros, Zalakaros településeken találunk.

Városok[edit]

Fővárosa és egyben legnépesebb városa Budapest. Nagyobb városai még Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs, Győr, Nyíregyháza, Kecskemét, Székesfehérvár és Szolnok.

Gasztronómia[edit]

A magyar konyha a magyar kultúra egyik kiemelkedő különlegessége, még ha eredetileg nem tartozik is a legegészségesebbek közé. Az ételek elkészítésének alapanyaga a hagyma, a paprika és az étolaj (korábban a zsír). A fogásokat gyakran paprikával ízesítik, egészben vagy porrá őrölt formájában – ami magyar találmány. Nemzetközileg a gulyás (külföldön pörkölt-szerű valami), a paprikáskrumpli és a lecsó a legismertebb magyar étel. A halászlé különböző fajtájú halak, hagyma, őröltpaprika gazdag keveréke. Egyéb jellegzetes ételek: paprikás csirke, libamáj. A tejföl gyakran használatos az erőteljes ízekhez könnyítésnek. Az édességek között jellegzetes a dobostorta, a rigójancsi, a rétes (leheletvékony tésztarétegek különböző töltelékkel: almás, meggyes, mákos, túrós és egy valamivel ritkább változat, a tökös-mákos), hagyományos és Gundel-palacsinta, szilvás gombóc, somlói galuska és gesztenyepüré.

Érdekes pékáru a kifli, amely nevét a német Kipferl után kapta, és ritka péksütemény a világon. Említésre méltó még a langalló vagy kenyérlángos, amely szintén magyar jellegzetesség; napjainkban újra divatba jött.

A magyar borvidékek sokszínűségének köszönhetően világhírű magyar termék a Tokaji aszú, az Egri bikavér és a Badacsonyi szürkebarát. Alkoholtartalmú italok közül magyar specialitás a pálinka és az Unicum. Alkoholmentes italok tekintetében előkelő helyen szerepelnek az ásványvizek, közöttük a szénsavmentes Szentkirályi Ásványvíz a párizsi Aqua-Expón „a legjobb külföldi szénsavmentes víznek járó 2004. évi Eauscar díjat” nyerte el, de érdemes megemlíteni a szintén népszerű Theodora kékkúti vizet és a gyógyhatású Mira vizet is.

Jegyzetek[edit]

  1. Schengen miatt átszervezik Ferihegyet (Index, 2007. november 29.)