Wn/hu/Luxemburg ingyenessé tette a tömegközlekedést

From Wikimedia Incubator
< Wn‎ | huWn > hu > Luxemburg ingyenessé tette a tömegközlekedést

2020. március 2., hétfő

Luxemburg szombaton mindenki számára ingyenessé tette a tömegközlekedését. A lépéssel igyekeznek gátat szabni a fokozódó közúti torlódásoknak és vagyoni egyenlőtlenségnek. A 2018-as országgyűlési választások alkalmával az ügyet a legtöbb induló párt felkarolta.

A luxemburgi villamosok is ingyen használhatók szombat óta. (fotó: Smiley.toerist)

A teljes hálózat, beleértve a busz-, villamos- és vasúti vonalakat, ingyenessé vált, mind a belföldiek, mind a külföldiek számára. Továbbra is jegyet kell váltani néhány éjszakai buszjáratra, a vonatok első osztályára, és nemzetközi utazás esetén, bár a nemzetközi jegyek díjszabása is csökkent. A korábban megvásárolt (és mostanra érvényes) jegyeket nem váltják vissza.

Az új szisztéma egy nappal a tervezett vasárnapi indulás előtt lépett életbe – ezzel Luxemburgé a világ első országos lefedettségű, ingyenes tömegközlekedési rendszere.

A luxemburgi tömegközlekedés működését eddig is jelentős részben az állam állta. A péntekig forgalmazott kéteurós viteldíj, illetve az országosan érvényes négyeurós napijegyekből a 491 millió eurós üzemeltetési költségekből (átlagosan) csak 41 millió euró folyt be. François Bausch – Luxemburg közlekedési minisztere – szerint az átállással járó költség „minimális”.

Az mKaart, az elektronikus jegyrendszer plasztikkártyája továbbra is használatban marad az elsőosztályon és a nemzetközi vonalakon. (A kártyát használják még a Vël'OK biciklikölcsönző, az mBox biciklimegőrző és a Flex telekocsi rendszerek, illetve a Chargy elektromos autó töltőállomások.)

François Bausch, Luxemburg közlekedési minisztere (fotó: Déi Gréng (luxemburgi zöld párt))

A jegyautomatákat az állomásokon leszerelik, de a jegypénztárak maradnak, a használatban maradó jegytípusokat ezek árusítják tovább. Elbocsátásokat nem terveznek, a felszabaduló jegyellenőröket és pénztárosokat információs és biztonsági szolgálati feladatkörökbe irányítják át.

A tömegközlekedési szakszervezetek növekvő vandalizmustól és elbocsátásoktól tartana, ezért ellenezték a lépést. Egy jegypénztáros, akit a helyi RTL-csatorna interjúvolt meg szombaton, arról számolt be, hogy a dolgozókat még nem tájékoztatták az átszervezésekről.

Luxemburg lakossága és az ott munkát vállalók száma folyamatosan nőtt az elmúlt 40 évben. A munkavállalók száma az 1998-as 161 000 főről 2018-ra 427 000 főre emelkedett, ezzel egyidőben a határon át ingázók száma 168%-kal bővült. Luxemburg a schengeni övezet része, ezért a határain Németország, Franciaország és Belgium felé és felől nincs határellenőrzés. A januári statisztikai adatok szerint 205 507 munkavállaló ingázott Luxemburgba. Constance Carr – a Luxemburgi Egyetem földrajzi tanszékének kutatója – szerint az emelkedő ingatlanárak a lakosságot a peremvidékre és a határokon túlra szorítják.

Egy 2018-as TNS Ilres felmérés szerint a munkához kötődő utazások 47%-a történik autóval, 32%-a busszal, és 19%-a vonattal. Az RTL és a BBC online cikkei az autóhasználat arányát 60% környékére teszik. Az EuroStat 2017-es adati szerint az országban 670 autó jut 1000 háztartásra, ami a Európában a legmagasabb, de a világban is csak Katar előzi meg.

Az infrastruktúra nem tartott lépést a növekvő igényekkel: csúcsidőben jellemzőek a torlódások, ami rontja az életminőséget, ismerte el Bausch. Az infrastruktúra-fejlesztésekre most több pénzt költenek, de a torlódás a mostani építkezések miatt is fokozódik. Markus Hesse – a Luxemburgi Egyetem városi tanulmányok professzora – szerint ennél fogva ez nem volt jól időzített lépés.

A járatkimaradások, a járatsűrűségi és ellátottsági problémák eltántoríthatják az utazóközönséget a tömegközlekedéstől, illetve a lépés a határon túlról ingázókat kevésbé célozza. A hatásmechanizmusban a jegyárak szerepe másodlagos:

– Működő hálózatra van szükségünk, nem ingyenesre.[1] – erősítette meg Carr.

A magas jövedelmek, az alacsony üzemanyagárak és hogy az emberek státuszszimbólumként tekintenek az autókra, továbbra is az autóhasználatot ösztönzi.

Bausch elismerte, hogy az ingyenesség önmagában nem oldja meg a dugóproblémát, de hozzátette, hogy a lépés egy kormányzati stratégia része, és a tömegközlekedési beruházásokkal együtt kell értelmezni. Hozzátette, hogy a lépéssel a kormány elsődleges célja volt, hogy fellépjenek a vagyoni egyenlőtlenségekkel szemben, és hogy segítsenek a minimálbéren élőkön. Constance Carr szerint az elszálló ingatlanárak sokkal inkább polarizálják a társadalmat, mint semhogy azon a díjszabás mérséklése érdemben segíthetne.

Idézett mondatok eredeti nyelvükön[edit | edit source]

  1. Angolul: „The needs are to make it work, not to make it free”

Források[edit | edit source]

Lásd még[edit | edit source]