Wy/hu/Görögország

From Wikimedia Incubator
< Wy‎ | huWy > hu > Görögország
Jump to: navigation, search

Görögország (görögül Ελλάδα [Eláda], vagy Ἑλλάς [Elász]; ógörögösen Ἑλλάς [Hellasz]), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία [Elinikí Dimokratía] állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli végén. Északon Albániával, Macedóniával és Bulgáriával, keleten pedig Törökországgal határos. A kontinentális Görögország keleti és déli partjait az Égei-tenger, míg nyugati partjait a Jón-tenger mossa. Mindkettő a Földközi-tenger keleti medencéjének része, mely sok szigetnek ad helyet.

Görögország Európa, Ázsia és Afrika találkozásánál fekszik. Itt megtalálhatóak mind az ókori Görögország, a Római Birodalom, a [[w:hu:Bizánci Birodalom|Bizánci Birodalom] valamint a török uralom négy évszázadának emlékei. Görögország a demokrácia, a nyugati filozófia, az olimpiai játékok, a nyugati irodalom, a történelemtudomány, a politikatudomány, a nagyobb tudományok és a matematika alapjainak és a nyugati dráma bölcsője. Utóbbinak mind a tragédia, mind a komédia ága itt kezdett kifejlődni.

Görögország fejlett ország, mely 1981 óta tagja az Európai Uniónak, 2001 óta az Európai Gazdasági és Monetáris Uniónak, 1952 óta a NATO-nak, 1961 óta a OECD-nek, 1995-től a szervezet megszűnéséig a Nyugat-európai Uniónak, 2005 óta pedig az Európai Űrügynökségnek.

Fekvése, határai[edit]

Északról Bulgária, Macedónia és Albánia határolja, keletről Törökország és az Égei-tenger, nyugatról és délről pedig a Jón-tenger és a Földközi-tenger. Legnyugatibb pontja: Korfu (Κέρκυρα: Kérkira / Kerkyra) legdélebbi Kréta (Κρήτη: Kríti / Crete), legkeletibb Kasztelórizo szigete (Καστελλόριζο). Erősen tagolt partvonal jellemzi, partvidéke 15000 km hosszú. Dél felé a part egyre inkább csipkéződik, a szárazföld parthossza 4000 km. Csak 107000 km² az összefüggő szárazföld, 25000 km² sziget.

Földrajz[edit]

Domborzat[edit]

Műholdfelvétel Görögországról és a környező területekről
Chora Sfakion Kréta déli részén
Szantorini, Fira
  • Hegyláncai: kb. 2/3 részt 1500–2000 m magas, kopár, karsztos hegyek borítják Görögországot. Négy, alapvetően más felépítésű láncból áll:
  • Medencéi: feltöltődéssel keletkezett termékeny síkságok a hegyek között. Legnagyobbak a Thrákiai-medence, a Thesszáliai-medence, az Epiruszi-medence és a Szaloniki-medence.
  • Görögországban sok a földrengés: Théra (Szantorini) szigete vulkánosság nyomán alakult ki. Másutt jellegzetesek az ásványvízfeltörések, gőz- és gázszivárgások. Az ország területén a mészkőhegyek miatt sok a barlang, számuk kb. 7500-ra tehető.

Vízrajz[edit]

Éghajlat[edit]

  • A partvidék éghajlata általában mediterrán. A zárt medencékben szárazföldi jellegűvé válik a klíma. Az országban általában rendkívül tiszta a levegő és száraz. Sok a napsütés (300 nap/év, 3000 óra). A csapadék mennyisége nyugatról kelet felé egyre csökken.

Növény- és állatvilág[edit]


Nemzeti parkok[edit]

Szamariász-szurdok, Kréta

Görögországban tíz, a nemzetközi szabványoknak megfelelő nemzeti park van. Összes területük 68 732 hektár.

A fentieken kívül van még két tengeri nemzeti park is:

Természeti világörökség[edit]

A meteorák egy része

Az UNESCO világörökség listájára természeti értékei miatt is felvett tájak:

  • Athosz-hegy - kolostorok csodálatos természeti környezetben
  • Meteorák - kolostorok olyan sziklákon, amelyek magukban is roppant különlegesek

Városok[edit]

Az ország fővárosa Athén, nagyobb városai közé tartozik Szaloniki, Pátra, Iráklio, Vólosz, Joánnina, Lárisza és Kavála.

Gasztronómia[edit]

A görög konyha alapvetően a marha- és birkahúsra épül, melyeket nagy változatosságban (sült, pörkölt, grill) készítenek el, különféle fűszereket használva, amelyek az ízek igazi kavalkádját alkotják. Ételeik főszereplői így tehát a fűszerek, leginkább az oregano és a bazsalikom a meghatározó, de a koriander, a fahéj, a kömény, az olajbogyó és az olívaolaj is közkedvelt. A görögök kedvelik a salátákat, melyek nemcsak köretként, de főételként is fogyasztanak, legtöbbször a sózott kecskesajttal, a fetával. Persze tengeri népként a görög konyha is bővelkedik a halakból és egyéb víziállatokból készült fogásokban. A nap bármely szakában fogyaszthatóak a tojással, spenóttal, hagymával, sajttal töltött piték, melyeket félkész állapotban, az üzletekben is megtalálhatunk. Süteményeik általában igen édesek, leginkább a török csemegékhez hasonlíthatóak. Az italok közül igen kedvelt aperitif az ouzo (ánizsos pálinka). Boraik többnyire édes, testes, aromás borok. Ilyen pl. a retsina, a fenyőgyantával ízesített fehérbor, vagy a mavrodafni, mely mazsolaszőlőből készül.

A görög konyhára nagy hatással volt a négyszáz éves török uralom, s ez különösen az előételekben érezhető (ilyen a tzatziki és a citromlében és olivaolajban pácolt polip vagy a rizzsel töltött szőlőlevelek). A legismertebb görög ételek mind alapvetően török hatásra kerültek az itteni konyhába, így például a gyros és a szuflaki.

Általánosságban is igaz, hogy a hagyományos húsételek elsősorban birkából vagy bárányhúsból készülnek. A szállodákban és a nagyobb éttermekben azonban mindenhol rendelhetünk az európai ízléshez közelebb álló csirke- vagy pulykahúsból készült ételeket helyi fűszerezéssel elkészítve. A nagy meleg miatt a húsokat elsősorban grillezik vagy nyárson sütik és szintén grillezett zöldségekkel vagy salátával kínálják. Látogatásunk alatt mindenképpen érdemes egy helyi éttermet felkeresnünk, mert a görögök általában igen jó szakácsok! Olcsóbb harapnivalókat, mint például a szuflaki és a gyros, bárhol találunk.

Népszerű főétel a pastitsio (makaróni darált hússal sütve és béchamel mártás), a töltött paradicsom és a frissen grillezett tengeri finomságok. A görög ételek fő velejárója a görög saláta. Jellegzetes görög húsétel a muszaka, amelyhez padlizsánt, paradicsomot és darált húst használnak fel. A görög saláta mellett a másik helyi specialitás a horiatiki (juhsajt-saláta). A tengerpartokon mindenhol készítenek halételeket is, ehhez a legváltoztatosabb tengeri halakat használják fel.

A helyi sajtok és a joghurtok juhtejből készülnek, érdemes megkostólni például a mézzel készített helyi joghurtot, igen finom csemege! A nyári időszakban, természetesen, mindenhol kaphatók finom, ízletes gyümölcsök is. A friss áruk (gyümölcs, hal például) beszerzéséért a helyi piacra is kilátogathatunk, a legtöbb helyen az igazi mediterrán hangulat a keleties bazárok zsibvásárával keveredve felejthetetlen élményt jelent.

A görög italok közül a legismertebb az ouzo nevű ánizspálinka (ezt általában vízzel hígítva isszák), illetve a Metaxa nevű konyak. A bortermelésnek az ókorra visszanyúló hagyománya van, a helyiek a borokat korábban gyantával igyekeztek tartósítani. A gyantás bor így egyfajta görög specialitás lett, ma azonban már csak kisebb falvakban kóstolhatunk, igaz, ilyen módon készült italt, mert a palackozott termékekben a gyanta arányát a különböző előírások miatt olyan alacsonyra kellett visszaszorítani, hogy szinte nem is érezni a különbséget. A görög borok egyébként alapvetően könnyű mediterrán borok, a legjellemzőbbek a vörös és a rozé típusúak.

Egészség[edit]

Görögországban fellelhető a Hepatitis A és B, valamint a tetanusz is.

Lásd még[edit]