Wy/hu/Ázsia

Ázsia a legnagyobb és legnépesebb kontinens. Területe 44,5 millió km². Ez a Föld teljes területének 8,7%-át teszi ki, a szárazföldeknek pedig a 29,8%-át. Az emberi népesség mintegy 60%-a itt él.

Ázsia átnyúlik a déli féltekére is, kiterjedése észak-déli irányban 11 000 km; kelet-nyugati irányban 9000 km. Európával együtt alkotja Eurázsiát, amelynek Ázsia a négyötöd részét teszi ki.

Északon a Jeges-tenger, keleten a Csendes-óceán és melléktengerei, délkeleten Ausztrália és Óceánia, délen az Indiai-óceán, délnyugaton a Vörös-tenger, a Szuezi-csatorna és a Földközi-tenger, nyugaton a Fekete-tenger, a Kaukázus, a Kaszpi-tenger, az Urál folyó, és az Urál hegység Amerikától pedig a Bering-szoros határolja.

Régiók

Ázsia részei: Észak-Ázsia, Észak-Ázsia, Közép-Ázsia, Kelet-Ázsia, Dél-Ázsia, Délnyugat-Ázsia.

Földrajz

Ázsia szorosan kapcsolódik Európához. A két földrészt együttesen Eurázsiának nevezzük. Határai: Európa és Ázsia határánál húzódik az Urál hegység, a Kaszpi-tenger, a Kaukázus, a Fekete- és a Földközi-tenger. Afrikától a Szuezi-csatorna választja el. Ázsia északi részén a Jeges-tenger, keleti részén a Csendes-óceán húzódik. Délen az Indiai-óceán és tengerei övezik. Szigetei: a Jeges-tenger szigetvilága, a Japán-, a Fülöp-szigetek és az Indonéz-szigetek, amelyeket a Föld legmélyebb tengerárkai szegélyeznek. Félszigetei: a Koreai-, az Indokínai-, a Maláj-, a Hindusztán-, az Arab-félsziget, és Kis-Ázsia félszigete.

Vízrajza

Ázsia vízrajzi hálózatát nagy mértékben befolyásolja az éghajlat és a domborzat, mondhatni ezeknek a függvénye. Szibéria vizét észak felé olyan nagy folyók, mint az Ob, a Jenyiszej és a Léna vezetik le, melyek télen a nagy hideg miatt befagynak, ezzel hatalmas árvizeket okozva a tavaszi olvadáskor. Nyugat-Ázsia és Közép-Ázsia vidékein a lefolyástalan területek a jellemzőek. A vizekben bővelkedő hegységekben a leereszkedő kevés folyó – a Tigris és az Eufrátesz kivételével – vagy a sivatagok homokjában tűnnek el, vagy beltengerekbe ömlenek. Ázsia monszun vidékein a bőséges esők duzzasztják a folyókat, melyek nyáron jelentősen megáradnak. Fontosabb ilyen folyók: Gangesz, Mekong, Jangce és a Huangho.

Éghajlat

Ázsia éghajlata a terület nagysága és a változatos természeti viszonyai miatt igen változó. Ázsia északi részén poláris éghajlat uralkodik, ennek sajátossága az, hogy főként a zord telek következtében nagyok a hőmérsékleti különbségek és kevés a csapadék. Legészakabban a tundra, a tundranövényzet a jellemző, azaz sovány, mohás-zuzmós sztyepp. Délebbre a tajga övezet húzódik, illetve ahol túl kevés a csapadék a fákhoz ott füves puszták találhatók. Dél-Ázsia és Kelet-Ázsia vidékein monszun-éghajlat van. A tél száraz és hűvös, a nyár meleg és esős, mert a déli passzátszél behatol az északi félgömbre. Ez a nedvességet hozó szél a nyári monszun. Az eső – különösen a magaslatokon – rendkívül bőséges. Dél felé fokozatosan az egyenlítői éghajlat válik uralkodóvá. A vidéket olyan erdő borítja, ahol mérsékelt égövi és trópusi növényzet keveredik. Nyugat-Ázsia és Közép-Ázsia éghajlata a tengerszint feletti magasság (Arab-félsziget), illetve a tengertől távoli fekvés és a domborzati elrendezés (Tibet, Góbi sivatag) miatt száraz, helyenként hideg, máshol meleg, a csapadék kevés és rendszertelen, s a növénytakaró sem összefüggő. Csak Nyugat-Ázsia partszegélyén van igen enyhe mediterrán éghajlat.

Országok

Független államok

Függő területek

Nem elismert, de facto államok

Bizonytalan státuszú területek

Palesztina (Ciszjordánia és Gázai-övezet)

Ázsián kívüli állam ázsiai területe

Sínai-félsziget (Egyiptom)

Lásd még

Ázsia a Wikipédián