Wy/hu/Dánia

Dánia (dánul: Danmark) független állam Észak-Európában. Egyetlen szárazföldi szomszédjától, Németországtól északra, Svédországtól délnyugatra és Norvégiától délre fekszik. Bár nem a Skandináv-félszigeten helyezkedik el, kulturális és történelmi öröksége miatt mégis a skandináv országok közé sorolják, melyek közül a legkisebb és legdélebbi fekvésű.

Koppenhága képeslapokon

Az ország a Balti-tenger és az Északi-tenger között fekszik. A Jylland- (Jütland-) félszigetet és több mint 400 kisebb-nagyobb szigetet foglal magába, amelyek közül 76 lakott. Legnagyobb szigetei Fyn és Sjælland. A történelem folyamán a Balti-tenger bejáratát általában a dánok ellenőrizték, innen kapták nevüket a dán szorosok. Külbirtokai Grönland (a Föld legnagyobb szigete) és Feröer, melyek széles körű önkormányzattal rendelkeznek; velük együtt alkotja a Dán Királyságot, melynek vezető országa.

Dánia 1849 óta alkotmányos monarchia, egyébként pedig a világ egyik legrégebbi monarchiája. 1949 óta a NATO, 1973 óta az Európai Gazdasági Közösség, majd az Európai Unió tagja.

Dánia fővárosa Koppenhága. Az ország hivatalos fizetőeszköze a dán korona.

A Kronborg-kastély, Hamlet híres vára

A fejlett piacgazdasággal és kiterjedt jóléti rendszerrel rendelkező Dánia a skandináv jóléti modell egyik mintaállama. A jövedelmi egyenlőség tekintetében első a világon. 2006-2008 között egészségügyi, jóléti és oktatási mutatói alapján, illetve lakóinak elégedettségét tekintve több felmérés szerint „a világ legboldogabb helyének” számított. Az amerikai Forbes magazin szerint Dánia rendelkezik az egész világon a legjobb üzleti klímával. A 2008-as és 2009-es Béke Világindex szerint a világ második legbékésebb állama. 2008-ban – Svédországgal és Új-Zélanddal együtt – a Transparency International listája alapján a világ legkevésbé korrupt állama volt.

A nemzeti nyelvet, a dánt erős kulturális és történelmi kapcsolatok kötik közeli rokonaihoz, a svédhez és a norvéghez. Dánia lakóinak 82%-a és a dán nemzetiségűek 90.3%-a a lutheránus egyház tagja. 2009-es adatok szerint az országban 526 000 bevándorló vagy annak leszármazottja élt, ez a népesség 9,5%-a. Ezen bevándorlók többsége (54%) Skandináviából vagy más európai országból származik, a többiek túlnyomó részt ázsiai országokból érkeztek.

Régiók

Jylland (Jütland-félsziget)

Egy félsziget, a kontinentális Európa északi részén, itt él a lakosság fele, illetve az ország szárazföldi területének 70%-át teszi ki.

Fyn

Egy sziget Németországtól északra, és Jyllandtól keletre. Itt született a híres dán író, Hans Christian Andersen is.

Déli-Fyn-szigetek

Kis szigetcsoport a Fyn szigettől délre.

Sjaelland (Zéland)

Dánia legnagyobb szigete, itt fekszik a főváros, Koppenhága is. A lakosság 40%-a itt él, pedig a szárazföldi terület alig 15%-át teszi ki.

Lolland-Falster

Sjaellandtól délre fekvő sziget. Sík, mezőgazdasági terület.

Bornholm

A dánok nyaraló szigete rengeteg hétvégi házzal és néhány kiváló stranddal.

Grönland

Önálló közigazgatású és státuszú állam, ami formailag tartozik Dániához. A Föld legnagyobb szigete, természetföldrajzilag már Észak-Amerikához tartozik.

Feröer-szigetek

Szintén autonóm területe Dániának, a 18 szigetből álló csoport messze északon fekszik, legközelebbi szomszédja a 300 km-re fekvő Észak-Skócia. Felszíne változatos vulkanikus formakincsű tundravidék.

Városok

Koppenhága

Dánia fővárosa és egyben legnagyobb városa. Lakosainak száma 1,2 millió, az ország gazdasági, kulturális és politikai központja. Egy állandóan nyüzsgő fiatalos város, ahol mindenki megtalálja a számára kedvező szórakozást.

Aalborg

Régi kikötő és ipari központ, bájos történelmi városközponttal és régi épületekkel. Napjainkban az éjszakai élet egyik központja.

Aarhus

Dánia 2. legnagyobb városa, a Jütland-félsziget legnagyobb települése. Igazi fiatalos egyetemváros, kulturális központ vibráló éjszakai élettel. A város az ország gasztronómiai fővárosa, igazán jókat itt lehet csak enni. Emellett az óvárosában ország legnagyobb skanzenjével büszkélkedhet, ahol megtekinthetők a régi, tradicionális dán faházak.

Esbjerg

Halászati, kőolaj és földgáz ipari központ, emellett innen érhető el a komppal a közeli Fanø-sziget, ami népszerű kirándulóhely.

Odense

Fyn-sziget legnagyobb települése, Dánia 3. legnagyobb városa, ismert még arról, hogy itt született a világhírű dán író, Hans Christian Andersen. A város elbűvölő óvárossal rendelkezik, hangulatos utcácskákkal, ahol a középkorban épült épületek között járkálhatunk. A város egyik legjellegzetesebb nevezetessége a Fyn Falumúzeum, ahol megismerhetők a hagyományos paraszti élet részletei.

Roskilde

Félórányira Koppenhágától festői kisváros. Katedrálisa felkerült a világörökségi listára, emellett egy viking hajómúzeum is található itt.

Skagen

A kontinentális Dánia legészakibb városa, álmos halásztelepülés. Érdekességét az adja, hogy itt találkozik az Északi-tenger és a Balti-tenger, így partjait két tenger mossa. Nyáron igen élénk élet zajlik itt, sokan töltik itt a nyaralásukat.

Földrajz

Bővebben Dánia földrajza

Domborzat

Dánia a Jylland nevű félszigetből és 443 szigetből áll, amelyek közül 76 lakott. A legnagyobb szigetek Sjælland, Fyn és Bornholm. A nagyobb szigeteket hidak kötik össze, például a Svédországot Sjællanddal összekötő Øresund híd. A kisebb szigetekkel kompok vagy kisrepülőgépek biztosítják az összeköttetést. Szárazföldön csak Wy/hu/Németországgal határos 68 km hosszan.

Az ország nagyrészt sík terület, jelentősebb kiemelkedések nélkül. Legmagasabb pontja az Yding Skovhøj (172,54 m), legmagasabb természetes kiemelkedése a Møllehøj (170,86 m), az átlagos tengerszint feletti magasság 31 m. Legmélyebb pontja (Lammefjord) 7 méterrel fekszik a tenger szintje alatt. A vízfelület nagysága 700 km², az ország területének 1,62%-a.

Az Øresund-híd

Vízrajz

Az ország partvonala erősen tagolt, hossza több mint 7314 km. Nincs olyan pont az országban, amelynek a tengertől való távolsága meghaladná az 52 km-t. Az ország területe nem határozható meg pontosan, mivel az erózió folyamatosan alakítja a partvonalat, ugyanakkor mesterségesen területeket hódítanak el a tengertől. Jylland délnyugati partvidékén az 1–2 m magas árapály miatt 10 km széles az árapálysíkság. Legfőbb folyó: Gudena.

Éghajlat

Éghajlata a mérsékelt éghajlati övbe tartozik. A telek enyhék (0,5 °C körüli átlaghőmérséklet), a nyarak pedig hűvösek (16 °C). Erős széljárás jellemző, különösen a téli időszakban. Az esős napok száma évi átlagban 170; az őszi hónapok a legesősebbek.

Az ország északi fekvése miatt a nappalok hossza az év folyamán jelentősen változik. Télen a legrövidebb napokon a nap fél kilenc után kel és háromnegyed négy előtt nyugszik, míg nyáron fél öttől este tízig is fent lehet a nap.

Élővilág, természetvédelem

Dánia természetes növénytakarója: vegyes (lombhullató és tűlevelű fajokat egyaránt tartalmazó) erdők. Az intenzív növénytermesztés miatt ebből kevés maradt.

Többféle környezeti veszéllyel kell szembenézni Dániának:

• a levegő szennyeződése, különösen a járműforgalom és a hőerőművek károsanyag-kibocsátása miatt
• az Északi-tenger elszennyeződése nitrogénnel és foszforral
• az ivóvíz és a talajvíz elszennyeződése az állattenyésztés és a növényvédőszerek miatt.

A dán kormány csatlakozott több nemzetközi egyezményhez, hogy gátolja a környezet leromlását és a globális felmelegedést.

Gasztronómia

Dánia nemzeti étele a smørrebrød (gazdagon megrakott rozskenyér-szendvics), a dán húsgombóc (Frikadeller), dán sertéssült (Skipperlabskovs) és a dán hurka (Pølse). Ezenkívül igen sokféle különböző halételt fogyasztanak. Hagyományos desszertjeik a különféle gyümölcsszószok (frugtgrød). Igen híresek a dán sörök, különösen a Carlsberg, a Tuborg és a Faxe.

Lásd még

• Dánia a Wikipédián