Wy/hu/Svédország

A Svéd Királyság (Konungariket Sverige svédül) Skandináviában, Észak-Európában található. Nyugaton Norvégia, északkeleten Finnország, délkeleten a Skagerrak- és a Kattegat-szoros, keletről pedig a Balti-tenger és a Botteni-öböl határolja. Mivel alacsony a népsűrűség, a svéd táj a nyugalmáról, nagy erdőiről és hegyes vadonjairól ismert.

Stockholm városrészletei

Régiók

Norrland

Az ország ritkán lakott északi része, területileg Svédország több, mint felét foglalja el. Zord éghajlatú háborítatlan vadon, javarészt erdőség, hegyvidék. Jelentős a téli turizmus, a síelők és a Sarki-fény figyelők kedvelt célpontja.

Svealand

Svédország középső része, Norrlandtól délre. Földrajzilag változatos táj, sík partvidék, havas magashegység, erdők. Itt található a főváros, Stockholm is. Az ország legfejlettebb régiója.

Götaland

A legkedvezőbb éghajlatú déli rész, itt találhatók a legnagyobb tavak, számos történelmi város és kulturális, történelmi emlék. Ebben a régióban él a svéd lakosság közel fele.

Skåne

Közigazgatásilag Götaland része, annak legdélebbi megyéje. A mezőgazdaság ide koncentrálódik, nevezik "Svédország kenyereskosarának" is. A 17. századig Dánia része volt, ezért jelentős a dán kulturális hatás a városok építészetében. Skåne Svédország kapuja a kontinens felé.

Gotland

A Balti-tenger közepén fekvő sziget, az ország legnagyobb szigete. Lakosainak száma 50 ezer. A svédek nyaralószigete, a legnaposabb, legkellemesebb klímájú terület. Közigazgatásilag ez is Götalandhoz tartozik.

Városok

Stockholm

Svédország fővárosa, legnagyobb városa, lakosainak száma elővárosokkal együtt több mint 2 millió. A város 14 szigeten terül el, több, mint 30%-a vízfelület és további 30%-a zöldterület, ezzel Európa legzöldebb fővárosa. Természetesen az ország gazdasági, kulturális, közlekedési, oktatási, technológiai központja.

Göteborg

Svédország második legnagyobb városa több, mint 1 millió lakossal. A legjelentősebb kikötőváros és ipari központ (Volvo). Az ország nyugati partján fekszik a Göta folyó torkolatánál, számos csatorna szabdalja utcáit, holland mintára épült, ezért nevezik "Kis-Amszterdamnak" is. Két egyetem is található itt, ezért fiatalos, nyüzsgő város.

Karlskona

Világörökségi helyszín, melyet az 1680-ban épített tengerészeti bázisának köszönhet. A városközpont egy szigeten fekszik 5 km-re a szárazföldtől.

Kiruna

Svédország legészakabbra fekvő városa 18 ezer lakossal. Távol mindentől a vadonban található, jelentős itt a bányászat és az űrkutatás. Emellett egyre jelentősebb turisztikai célpont, köszönhetően gyönyörű fekvésének, számtalan sportolási lehetőség adódik itt egész évben. Nyáron hegymászók paradicsoma, télen síelők lepik el. Mivel 145 km-re fekszik az Északi-sarkkörtől, ezért kiváló Sarki-fény megfigyelőpont is.

Linköping

A svéd repüléggyártás központja, jelentős katonai és polgári légibázis, egyetemváros.

Malmö

Az ország harmadik legnagyobb városa több, mint 300 ezer lakossal. A város kapu Nyugat-Európa felé, a dán fővárossal, Koppenhágával az Öresund-híd köti össze.

Uppsala

A negyedik legnagyobb város, jelentős egyetemváros, oktatási központ. Turisztikai jelentőségét a viking emlékek adják. Hajdani viking vallási és politikai központ volt.

Visby

A Gotland-sziget egyetlen városa. Kedves, csendes kisváros (kivéve nyáron), jelentős középkori emlékekkel, melyek felkerültek az UNESCO világörökségi listájára is. Nyáron azonban teljesen megtelik, egymást érik a zenei fesztiválok.

Földrajz

Domborzat

A Tarfala gleccser és tó
Lappföld, Észak-Norrland

Svédország földrajzilag a Skandináv-félszigethez tartozó állam, nyugatról és északról Norvégia, keletről Finnország határolja, és tengeri határokat oszt délről Dániával.

Az ország 450 000 km²-en terül el.

A legnagyobb svéd sziget Gotland (fővárosa Visby), amely népszerű üdülési célpont. (A Balti-tenger másik nagy szigete Åland, amelynek hivatalos nyelve svéd, és lakosságát nagy részben svédek teszik ki, mégis Finnországhoz tartozik.)

Svédország nyugati vidékein a Skandináv-hegység nevű magashegység fut végig, melynek legmagasabb pontja a Kiruna közelében található, 2104 m magasságú Kebnekaise. A magashegység lehetőséget nyújt a téli sportok kedvelőinek síelésre.

Svédországot három nagy vidékre osztják, melyek 25 tájegységre (ún. landskap) bomlanak a következők szerint:

• Götaland vidékének tájegységei: Skåne, Blekinge, Halland, Småland, Västergötland, Östergötland, Bohuslän, Dalsland, Öland, Gotland;
• Svealand vidékének tájegységei: Södermanland, Närke, Värmland, Västmanland, Uppland, Dalarna;
• Norrland vidékének tájegységei: Gästrikland, Hälsingland, Härjedalen, Medelpad, Jämtland, Ångermanland, Västerbotten, Lappland, Norrbotten.

Vízrajz

Laponia az egyik legnagyobb érintetlen terület Európában

Svédország három legnagyobb tava a Vänern, a Vättern és a Mälaren tavak. A Skandináv-hegységből eredő folyók rövidek, nagy esésük miatt jelentős vízerőkészlettel rendelkeznek.

Éghajlat

Északi fekvése ellenére Svédország legnagyobb részén mérsékelt éghajlat uralkodik, a Golf-áramlat által hozott melegnek köszönhetően. Dél-Svédországban a lombhullató fák, míg északon a fenyők dominálnak. Svédország legészakibb, sarkkörön túlra nyúló részén az év téli szakaszában nem kel fel a nap, míg nyáron 24 órás napsütés jellemzi ezeket az északi vidékeket. Itt szubarktikus éghajlat, fátlan hegyek a jellemzőek. A januári középhőmérséklet 0 °C-tól (Skåne és a nyugati part) -16 °C-ig (egyes északnyugati völgyek) terjed. Júliusban +16-18 °C az átlaghőmérséklet délen, míg a kopár hegyekben +10 °C alatt lehet. A legészakibb város Kiruna.

A tél a tenger mérséklő hatására nem túl hideg (a januári középhőmérséklet: -1 és -4 °C közötti), a nyár hűvös, de a parti sávban időnként fülledt is lehet (a júliusi középhőmérséklet 17-19 °C). Az évi átlagos csapadék 600–800 mm, nyár végi, ősz eleji maximummal és tavaszi minimummal. A napfénytartam bőséges (évi 1800-2000 óra), a hótakarós napok száma 40-100. A vegetációs időszak hossza a legtöbb mérsékelt övi kultúrnövény termesztéséhez elegendő.

Svédország északi részét a sarkköri tundra éghajlat jellemzi (hosszú, hideg tél, rövid nyár). A Skandináv-hegységtől keletre, a kontinentális éghajlatot mérsékeli a Balti-tenger (hűvös nyár, enyhe tél). Délnyugaton már az óceáni éghajlat jellemzői figyelhetők meg.

Legmagasabb és a legalacsonyabb átlaghőmérséklet hónapokra bontva(°C)
Város	Január	Február	Március	Április	Május	Június	Július	Augusztus	Szeptember	Október	November	December
Kiruna	-10/-16	-8/-15	-4/-13	2/-7	8/0	14/6	17/8	14/6	9/2	1/-4	-5/-10	-8/-15
Östersund	-5/-10	-3/-9	0/-6	5/-2	12/3	16/8	18/10	17/10	12/6	6/2	0/-3	-3/-8
Stockholm	1/-2	1/-3	4/-2	11/3	16/8	20/12	23/15	22/14	17/10	10/6	5/2	1/-1
Göteborg	2/-1	4/-1	6/0	11/3	16/8	19/12	22/14	22/14	18/10	12/6	7/3	3/-1
Visby	1/-2	1/-3	3/-2	9/1	14/6	18/10	21/13	20/13	16/9	10/6	5/2	2/0
Malmö	3/-1	3/-1	6/0	12/3	17/8	19/11	22/13	22/14	18/10	12/6	8/4	4/1

Élővilág és természetvédelem

Uralkodó növénye a fenyő. Az ország területének jelentős részét erdők borítják, az északi tájakon pedig tundra az uralkodó növénytakaró. Délre haladva egyre több a mezőgazdasági művelés alatt álló terület.

Aggodalomra okot adó jelenségek: az erdők talajának és a vizeknek a savasodása, a nitrogén feldúsulása a vizekben (eutrofizáció), a légszennyezés, az ózonréteg vékonyodása, környezetszennyezés, a tengerek szennyezése olajjal.

Nemzeti parkok

1908-ban Svédországban létesítették Európa első nemzeti parkját. Célja a természet értékeinek megőrzése volt Svédország és az egész világ számára. Mára a nemzeti parkok hálózatának 28 tagja van.

Természeti világörökség

Az UNESCO az egész Lappföldet természeti és kulturális világörökségnek tekinti. Ezenkívül Finnországgal közös természeti világörökség még a Kvarken szigetvilága a Botteni-öbölben.