Wy/hu/Svédország

From Wikimedia Incubator
< Wy‎ | huWy > hu > Svédország
Jump to navigation Jump to search

A Svéd Királyság (Konungariket Sverige svédül) Skandináviában, Észak-Európában található. Nyugaton Norvégia, északkeleten Finnország, délkeleten a Skagerrak- és a Kattegat-szoros, keletről pedig a Balti-tenger és a Botteni-öböl határolja. Mivel alacsony a népsűrűség, a svéd táj a nyugalmáról, nagy erdőiről és hegyes vadonjairól ismert.

Stockholm városrészletei

Régiók[edit | edit source]

Sweden travel map.png

Norrland[edit | edit source]

Az ország ritkán lakott északi része, területileg Svédország több, mint felét foglalja el. Zord éghajlatú háborítatlan vadon, javarészt erdőség, hegyvidék. Jelentős a téli turizmus, a síelők és a Sarki-fény figyelők kedvelt célpontja.

Svealand[edit | edit source]

Svédország középső része, Norrlandtól délre. Földrajzilag változatos táj, sík partvidék, havas magashegység, erdők. Itt található a főváros, Stockholm is. Az ország legfejlettebb régiója.

Götaland[edit | edit source]

A legkedvezőbb éghajlatú déli rész, itt találhatók a legnagyobb tavak, számos történelmi város és kulturális, történelmi emlék. Ebben a régióban él a svéd lakosság közel fele.

Skåne[edit | edit source]

Közigazgatásilag Götaland része, annak legdélebbi megyéje. A mezőgazdaság ide koncentrálódik, nevezik "Svédország kenyereskosarának" is. A 17. századig Dánia része volt, ezért jelentős a dán kulturális hatás a városok építészetében. Skåne Svédország kapuja a kontinens felé.

Gotland[edit | edit source]

A Balti-tenger közepén fekvő sziget, az ország legnagyobb szigete. Lakosainak száma 50 ezer. A svédek nyaralószigete, a legnaposabb, legkellemesebb klímájú terület. Közigazgatásilag ez is Götalandhoz tartozik.

Városok[edit | edit source]

Stockholm[edit | edit source]

Svédország fővárosa, legnagyobb városa, lakosainak száma elővárosokkal együtt több mint 2 millió. A város 14 szigeten terül el, több, mint 30%-a vízfelület és további 30%-a zöldterület, ezzel Európa legzöldebb fővárosa. Természetesen az ország gazdasági, kulturális, közlekedési, oktatási, technológiai központja.

Göteborg[edit | edit source]

Svédország második legnagyobb városa több, mint 1 millió lakossal. A legjelentősebb kikötőváros és ipari központ (Volvo). Az ország nyugati partján fekszik a Göta folyó torkolatánál, számos csatorna szabdalja utcáit, holland mintára épült, ezért nevezik "Kis-Amszterdamnak" is. Két egyetem is található itt, ezért fiatalos, nyüzsgő város.

Karlskona[edit | edit source]

Világörökségi helyszín, melyet az 1680-ban épített tengerészeti bázisának köszönhet. A városközpont egy szigeten fekszik 5 km-re a szárazföldtől.

Kiruna[edit | edit source]

Svédország legészakabbra fekvő városa 18 ezer lakossal. Távol mindentől a vadonban található, jelentős itt a bányászat és az űrkutatás. Emellett egyre jelentősebb turisztikai célpont, köszönhetően gyönyörű fekvésének, számtalan sportolási lehetőség adódik itt egész évben. Nyáron hegymászók paradicsoma, télen síelők lepik el. Mivel 145 km-re fekszik az Északi-sarkkörtől, ezért kiváló Sarki-fény megfigyelőpont is.

Linköping[edit | edit source]

A svéd repüléggyártás központja, jelentős katonai és polgári légibázis, egyetemváros.

Malmö[edit | edit source]

Az ország harmadik legnagyobb városa több, mint 300 ezer lakossal. A város kapu Nyugat-Európa felé, a dán fővárossal, Koppenhágával az Öresund-híd köti össze.

Uppsala[edit | edit source]

A negyedik legnagyobb város, jelentős egyetemváros, oktatási központ. Turisztikai jelentőségét a viking emlékek adják. Hajdani viking vallási és politikai központ volt.

Visby[edit | edit source]

A Gotland-sziget egyetlen városa. Kedves, csendes kisváros (kivéve nyáron), jelentős középkori emlékekkel, melyek felkerültek az UNESCO világörökségi listájára is. Nyáron azonban teljesen megtelik, egymást érik a zenei fesztiválok.

Földrajz[edit | edit source]

Domborzat[edit | edit source]

A Tarfala gleccser és tó
Lappföld, Észak-Norrland

Svédország földrajzilag a Skandináv-félszigethez tartozó állam, nyugatról és északról Norvégia, keletről Finnország határolja, és tengeri határokat oszt délről Dániával.

Az ország 450 000 km²-en terül el.

A legnagyobb svéd sziget Gotland (fővárosa Visby), amely népszerű üdülési célpont. (A Balti-tenger másik nagy szigete Åland, amelynek hivatalos nyelve svéd, és lakosságát nagy részben svédek teszik ki, mégis Finnországhoz tartozik.)

Svédország nyugati vidékein a Skandináv-hegység nevű magashegység fut végig, melynek legmagasabb pontja a Kiruna közelében található, 2104 m magasságú Kebnekaise. A magashegység lehetőséget nyújt a téli sportok kedvelőinek síelésre.

Svédországot három nagy vidékre osztják, melyek 25 tájegységre (ún. landskap) bomlanak a következők szerint:

  • Götaland vidékének tájegységei: Skåne, Blekinge, Halland, Småland, Västergötland, Östergötland, Bohuslän, Dalsland, Öland, Gotland;
  • Svealand vidékének tájegységei: Södermanland, Närke, Värmland, Västmanland, Uppland, Dalarna;
  • Norrland vidékének tájegységei: Gästrikland, Hälsingland, Härjedalen, Medelpad, Jämtland, Ångermanland, Västerbotten, Lappland, Norrbotten.

Vízrajz[edit | edit source]

Laponia az egyik legnagyobb érintetlen terület Európában

Svédország három legnagyobb tava a Vänern, a Vättern és a Mälaren tavak. A Skandináv-hegységből eredő folyók rövidek, nagy esésük miatt jelentős vízerőkészlettel rendelkeznek.

Éghajlat[edit | edit source]

Északi fekvése ellenére Svédország legnagyobb részén mérsékelt éghajlat uralkodik, a Golf-áramlat által hozott melegnek köszönhetően. Dél-Svédországban a lombhullató fák, míg északon a fenyők dominálnak. Svédország legészakibb, sarkkörön túlra nyúló részén az év téli szakaszában nem kel fel a nap, míg nyáron 24 órás napsütés jellemzi ezeket az északi vidékeket. Itt szubarktikus éghajlat, fátlan hegyek a jellemzőek. A januári középhőmérséklet 0 °C-tól (Skåne és a nyugati part) -16 °C-ig (egyes északnyugati völgyek) terjed. Júliusban +16-18 °C az átlaghőmérséklet délen, míg a kopár hegyekben +10 °C alatt lehet. A legészakibb város Kiruna.

A tél a tenger mérséklő hatására nem túl hideg (a januári középhőmérséklet: -1 és -4 °C közötti), a nyár hűvös, de a parti sávban időnként fülledt is lehet (a júliusi középhőmérséklet 17-19 °C). Az évi átlagos csapadék 600–800 mm, nyár végi, ősz eleji maximummal és tavaszi minimummal. A napfénytartam bőséges (évi 1800-2000 óra), a hótakarós napok száma 40-100. A vegetációs időszak hossza a legtöbb mérsékelt övi kultúrnövény termesztéséhez elegendő.

Svédország északi részét a sarkköri tundra éghajlat jellemzi (hosszú, hideg tél, rövid nyár). A Skandináv-hegységtől keletre, a kontinentális éghajlatot mérsékeli a Balti-tenger (hűvös nyár, enyhe tél). Délnyugaton már az óceáni éghajlat jellemzői figyelhetők meg.

Legmagasabb és a legalacsonyabb átlaghőmérséklet hónapokra bontva(°C)[1]
Város Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December
Kiruna -10/-16 -8/-15 -4/-13 2/-7 8/0 14/6 17/8 14/6 9/2 1/-4 -5/-10 -8/-15
Östersund -5/-10 -3/-9 0/-6 5/-2 12/3 16/8 18/10 17/10 12/6 6/2 0/-3 -3/-8
Stockholm 1/-2 1/-3 4/-2 11/3 16/8 20/12 23/15 22/14 17/10 10/6 5/2 1/-1
Göteborg 2/-1 4/-1 6/0 11/3 16/8 19/12 22/14 22/14 18/10 12/6 7/3 3/-1
Visby 1/-2 1/-3 3/-2 9/1 14/6 18/10 21/13 20/13 16/9 10/6 5/2 2/0
Malmö 3/-1 3/-1 6/0 12/3 17/8 19/11 22/13 22/14 18/10 12/6 8/4 4/1

Élővilág és természetvédelem[edit | edit source]

Uralkodó növénye a fenyő. Az ország területének jelentős részét erdők borítják, az északi tájakon pedig tundra az uralkodó növénytakaró. Délre haladva egyre több a mezőgazdasági művelés alatt álló terület.

Aggodalomra okot adó jelenségek: az erdők talajának és a vizeknek a savasodása, a nitrogén feldúsulása a vizekben (eutrofizáció), a légszennyezés, az ózonréteg vékonyodása, környezetszennyezés, a tengerek szennyezése olajjal.

Nemzeti parkok[edit | edit source]

1908-ban Svédországban létesítették Európa első nemzeti parkját.[2] Célja a természet értékeinek megőrzése volt Svédország és az egész világ számára. Mára a nemzeti parkok hálózatának 28 tagja van.

Természeti világörökség[edit | edit source]

Az UNESCO az egész Lappföldet természeti és kulturális világörökségnek tekinti. Ezenkívül Finnországgal közös természeti világörökség még a Kvarken szigetvilága a Botteni-öbölben.

Jegyzetek[edit | edit source]

  1. Template:Cite web
  2. National Parks in Sweden - Naturvårdsverket - Swedish EPA