Wy/hu/Ciprusi Köztársaság

Szabadságszobor Nicosiában

Ciprus (görögül Κύπρος [Kíprosz]) állam, hivatalos nevén a Ciprusi Köztársaság (görögül Κυπριακή Δημοκρατ [Kipriakí Dimokratía]) szigetország a Földközi-tenger keleti medencéjében, Törökországtól délre, amely Ciprus szigetén terül el.

Szicília és Szardínia után a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete. Míg a sziget földrajzi szempontból Ázsiához tartozik (mivel az ázsiai kontinentális talapzaton található), addig az ország kulturális és politikai szempontból is Európa része.

Az ország fővárosa Nicosia, mely a sziget középső részén található, s amelyet (a szigethez hasonlóan) kettéoszt a déli, szabad és főként görögök, illetve az északi, Törökország által megszállt és főként törökök lakta részeket elválasztó Zöld Vonal. A megszállt területeken 1983 óta létezik a csak Törökország által elismert Észak-ciprusi Török Köztársaság szakadár állam. Nem része Ciprusnak a szigeten fekvő két brit szuverén támaszpont, Akrotíri és Dekélia (területük összesen 254 km²).

Ciprus 2004. május 1. óta az Európai Unió tagja (a megszállt területek tagságának felfüggesztése mellett), 2008. január 1-jén pedig csatlakozott az eurózónához is.

Régiók

Ciprus területei

Paphos

Nicosia

Limassol

Larnaca

Földrajz

Domborzat

Ciprus Szicília és Szardínia után a Földközi-tenger legnagyobb szigete. Észak-déli irányban négy tájra osztható:

• Kerínia-hegység: északon, a parttal párhuzamosan futó hegylánc
• Tróodosz-hegység: a terület középső részén emelkedik, legmagasabb pontja: Ólimbosz 1953 m (egyben Ciprus legmagasabb pontja is).
• Mezaoria-síkság: a két hegység között elterülő, és a déli parti síksággal összefüggő terület
• Partvidék

Vízrajz

Jelentős folyóval nem rendelkezik, gyakori a vízhiány. Leghosszabb a Pedieosz nevű, 96 km hosszú folyó.

A téli időszakban hulló jelentősebb mennyiségű csapadék az ország belső területein található hegyekből széles medreken keresztül jut el a tengerbe. Ezek a természetes medrek a nyári időszakban szárazon állnak. Az esőzésekből származó vizet a szigeten igyekeznek tározókba terelni, hogy a száraz időszakokban ezek segítségével csökkentsék a vízhiányt. A kormány igyekszik a víz takarékos felhasználására nevelni a lakosságot, olykor vízkorlátozásra is sor kerül. Ezen kívül a legszárazabb időszakban tankhajókkal szállítanak vizet Görögországból.

Éghajlat

Cipruson az éghajlat jellegzetesen mediterrán: meglehetősen meleg és száraz, csapadék főleg november és március között, olykor villámlással, mennydörgéssel kísért zivatarok formájában esik. Havazás csak a hegyekben fordul elő, a tengerparti övezetben szinte sosem fagy. Az enyhe tél általában március-áprilisban gyorsan csap át a nyárba. A Tróodoszon a magasabb területeken az éghajlat kontinentális.

Élővilág, természetvédelem

Az alacsonyabb fekvésű vidékeken olajfa, szentjánoskenyérfa, tamariszkusz, eukaliptusz, ciprusfa és akácfa nő. A hegyek jellemző fái az aleppói fenyő, magyaltölgy és nyárfa, illetve a Tróodosz-hegység nyugati részén a cédrusfa. A hegycsúcsok közelében boróka és feketefenyő él. Tavasszal a következő virágok teszik színessé a szigetet: királyné gyertyája, szuhar, jácint, nárcisz, ciklámen, bazsarózsa, pipacs, leander, rekettye.

A sziget legnevezetesebb állatai a Larnakai- és Akrotiri-sóstónál telelő flamingók. A Tróodosz-hegységben őshonos a ciprusi vadjuh. A hegyekben kis számban található barátkeselyű, ölyv, karvaly, vándorsólyom és vörös vércse. Szintén a Tróodosz-hegység területén él a sziget egyetlen mérgeskígyó faja a Levantei vipera.

Az embernek a szigeten történt megjelenésének idején, 9000-11000 évvel ezelőtt még élt ott a ciprusi törpe víziló (Hippopotamus minor), amely akkoriban halt ki. Ez a faj az ún. Messinai sókrízis után szorult a szigetre, a Földközi-tenger kiszáradása, majd újra víz alá kerülése után csakúgy, mint fajrokonai Krétára, Máltára, Szicíliára.

Ciprus az európai madárvonulás egyik fő útvonalára esik. Madarak milliói szállnak le a szigeten a vonulási időszakban. A nemzetközi természetvédelmi szervezetek erőfeszítései és a helyi hatóságok erősen korlátozott fellépése ellenére évente több millió énekesmadár esik áldozatul a lakosság körében elterjedt illegális vadászatnak. Lőfegyverek mellett hálókkal és lépvesszőkkel - a fagyöngy terméséből főzött ragacsos anyaggal bekent és a bokrok ágaira erősített pálcikákkal - ejtik zsákmányul a madarakat. E tevékenység célja részben puszta szórakozás, de a zsákmány nagy részét az "ambepoulia" nevű étel elkészítésére használják fel, amelyet elterjedten fogyasztanak. Az ambepoluiát megkopasztott és bepácolt majd megsütött énekesmadarakból készítik el. E fajok Európában (Cipruson is) védettek, elejtésük törvényellenes. Jelenleg Cipruson pusztítják el Európában a legtöbb védett madarat.

Nemzeti parkjai

• Troodosz Nemzeti Erdőpark
• Athalassa Nemzeti Erdőpark
• Cavo Gkreko Nemzeti Erdőpark
• Polemidia Nemzeti Erdőpark
• Rizoelia Nemzeti Erdőpark
• Tripylos Rezervátum
• Akamas Nemzeti Erdőpark
• Lara-Toxeftra Tengeri Rezervátum

Gasztronómia

Az ételek mediterrán jellegűek, különlegességüket azonban a közel-keleti konyha fűszerei adják meg. Legjellegzetesebb az ún. meze, amelyből kétféle létezik: húsmeze (meat meze) és halmeze (fish meze). Mindenképpen érdemes megkóstolni a tenger gyümölcsei mellett a ciprusi specialitások közül a kecske- és juhtejből készült lágy halloumi grillezett sajtot, a mousakát (darált hússal töltött tészta), a keftét (húsgombócok), a ciprusi édességek közül pedig az ún. karidaki-t (fiatal zölddió fahéjas, szegfűszeges szirupban) és a kitrolemon-t (kandírozott citrusféle). Cipruson nagyon sok étterem van és többségükben kiváló kiszolgálással találkozhatunk. Az árak kb. a magyar éttermi árak kétszeresei. A nemzetközileg általánosan elfogadott íratlan szabályok szerint a végösszegnek kb. 10% -át ajánlott borravalóként adni.

Egészség

Cipruson fellelhető a Hepatitis A, B és a tetanusz is.

Jegyzetek

Lásd még

• A Ciprusi Köztársaság a Wikipédián