Wy/hu/Litvánia
Litvánia, hivatalosan Litván Köztársaság (litvánul Lietuvos Respublika, Lietuva) állam Északkelet-Európában, a Balti-tenger partján. Északról Lettország, délkeletről Fehéroroszország, délről Lengyelország és délnyugatról Oroszország Kalinyingrádi területe határolja. Egyike a három balti államnak.
Az ország 2004 óta tagja az Európai Uniónak. Az ország hivatalos fizetőeszköze a Litván litas.
Földrajz
[edit | edit source]Domborzat
[edit | edit source]Litvánia a legnagyobb és legnépesebb balti állam, a Balti-alföld déli részén terül el. Legnagyobb része hullámos alföld, 100 méternél alacsonyabban fekvő terület. Az ország legmagasabb pontja 292 méteres. A terület 30%-át tavak, mocsarak és erdőségek borítják.
Az ország körülbelül 100 km hosszú partvonallal rendelkezik, amelyből csak 38 km-nek van közvetlen kijárata a Balti-tengerre. Az egyetlen nagy tengeri kikötő, Klaipėda a Kur-öböl (Kuršių marios) keskeny bejáratánál van. Ez egy sekély lagúna, amely délre egészen Königsbergig tart.
Van olyan számítási mód, amely szerint a litván főváros, Vilnius mindössze néhány kilométerre délre van Európa földrajzi középpontjától.
Vízrajz
[edit | edit source]A fő folyó, a Nemunas és néhány mellékfolyója hajózható. Nemzetközi forgalom zajlik rajta Belorusszia felé.
Éghajlat
[edit | edit source]Az éghajlat óceáni és nedves kontinentális között változik, csapadékos, mérsékelt téllel és nyárral.
Az évi átlaghőmérséklet 6 °C. Az évi csapadék mennyisége 900 mm. Az ország keleti része számottevően szárazabb, mint a partvidék.
Élővilág, környezetvédelem
[edit | edit source]Borostyán lelőhely. A kiterjedt erdőkben szarvast, rókát, vaddisznót vadásznak. A védett területeket főleg mocsarakban alakították ki.[1]
Nemzeti parkok
[edit | edit source]- Aukštaitija Nemzeti Park - fenyvesek, tavak, kis falvak az ország keleti részén.
- Dzukija Nemzeti Park - erdők és mocsarak között régi erődök.
- Trakai Történelmi Nemzeti Park - Trakai kis sziget egy tavon. A szigeten régi vár, benne ma történelmi múzeum működik. A környék a karaiták központja.
Jegyzetek
[edit | edit source]