Wy/hu/Belgium

Wy/hu/Belgium
Elhelyezkedése
Zászló
Alapinformációk
Főváros	Brüsszel
Államforma	alkotmányos monarchia
Pénznem	Euró (EUR)
Terület	30 528 km²
Népesség	11 202 066 fő (2014)
Nyelv	holland, francia, német
Villamos hálózat	230V / 50 Hz
Elektromos csatlakozó	Europlug Type E
Országhívószám	+36
Internet TLD	.be
Időzóna	CET (UTC+1)
Segélyhívószám	112
Közlekedés iránya	jobb oldali
Nemzetközi gépkocsijel	B

Belgium, hivatalos nevén a Belga Királyság (holland nyelven: Koninkrijk België , francia nyelven Royaume de Belgique, német nyelven Königreich Belgien) egy etnikailag és nyelvileg megosztott nyugat-európai ország; állampolgárai három jól elkülöníthető csoportja a hollandul beszélő flamandok, a franciául beszélő vallonok és az ország keleti részén élő német közösség. Szomszédjai északról Hollandia, keletről Németország és Luxemburg, délről és nyugatról Franciaország, északnyugat felől az Északi-tenger határolja. Hollandiával és Luxemburggal közösen alkotja a Benelux államok csoportját. Az Európai Unió alapító tagja, fővárosa Brüsszel, amely egyben az uniós intézmények egyik székhelye. Jelenlegi uralkodója Fülöp belga király.

Belgium területén keresztül húzódik a germán és az újlatin nyelveket beszélő népcsoportokat elválasztó képzeletbeli határvonal. Az országban ennek megfelelően két nagy nyelvi-kulturális közösség, a francia és a flamand él, illetve az ország keleti részén található német kisebbség. Belgium lakossága 2011-ben 11007020 fő volt, az ország népsűrűsége 355 fő/km². Földrajzilag Flandria a legnagyobb régió Belgiumban, itt élnek a holland nyelvet, illetve az annak csak tájszólási szinten eltérő helyi változatát, a flamandot beszélő flamandok. Itt él Belgium lakosságának 55%-a, míg a délen található Vallónia régióban a franciául beszélő vallon népcsoport lakik, az ország lakosságának 31%-a. A hivatalosan is kétnyelvű és az 1980-as évektől régió státuszt élvező Brüsszelben a belga lakosság kb. 10%-a él, illetve jelentős számú diplomata és egyéb külföldi állampolgár, akik az Európai Unió és a NATO különféle szervezeteinél dolgoznak. A német nyelvű kisebbség Vallónia keleti részén, az első világháború után Belgiumhoz csatolt területeken él. Az ország nyelvi-kulturális diverzitásának, illetve a flamand és a vallon népcsoportok közötti konfliktusok eredménye a mára kialakult szövetségi állam, amelyben az egyes kulturális csoportok és a régiók jelentős önállóságot és jogosultságokat élveznek.

Belgium csak 1830-ban az augusztusi forradalom után nyerte el függetlenségét. Az újonnan létrejött ország semlegessége ellenére az első és a második világháborúban is német támadás áldozata lett. 1945. után alapító tagja lett a NATO-nak és később az Európai Unió elődszervezeteinek is.

Régiók

Belgiu régiói

Flandria

Vallónia

Brüsszel

Az Atomium Brüsszelben

Földrajz

Elhelyezkedése

Tengerparti dűnék Koksijde közelében

Belgium Európa nyugati részén, az Északi-tenger partján fekvő ország. Az ország területén három meghatározó tájegység található: az északnyugati rész part menti síksága, a központi fennsík és az ország délkeleti részén található Ardennek régió, amely a szomszédos Németországba és Franciaországba is átnyúlik.

Belgium Németországgal 167 km, Franciaországgal 620 km hosszan, Luxemburggal 148 és Hollandiával 450 km hosszan határos.

Az Ardennekben található Hautes Fagnes természetvédelmi terület látkép

Domborzata

Belgium teljes területe 33 990 km², ebből szárazföld 30 528 km², vízfolyások és tavak területe kb. 250 km², illetve a tengerparti terület 3 462 km². Belgium a tengerpart vonalától számítva 12 tengeri mérföldet tart fennhatósága alatt, illetve 68 tengeri mérföld széles sávban fenntartja magának a kizárólagos halászati jogokat.

Az ország területe három fő földrajzi tájegységre oszlik: a tengerparti sík vidék északnyugaton, a központi plató, és az Ardennek felvidék az északkeleti részen. Legmagasabb pontja a Signal de Botrange (694 m), legalacsonyabb pontja az Északi-tenger (0 m).

A tengerparti sík vidék nagyrészt homokdűnékből és polderekből áll. A polderek tengerszinttel egyenlő vagy az alatti fekvésű területek, melyeket a tengertől mesterségesen hódítottak vissza; a víztől gátak védik;- a továbbiakban belterületek- illetve olyan földek melyeket sűrű csatornahálózat borít.

A második földrajzi terület, a központi plató, a terület belsejében fekszik. Ez egy lassan emelkedő földterület, sok termékeny dombsággal. Vízfolyással sűrűn ellátott. Itt sivárabb területeket is találunk, barlangokkal és hasadékokkal.

A harmadik régió az Ardennek hegyes területe, amely a Rajnai palahegység nyugati szárnya és az eifel folyása között található. Kopárabb terület mint az első két tájegység. Sűrű erdőségekkel borított, sziklás és gazdálkodásra alkalmatlan terület. Itt él Belgium állatvilágának nagy része. Belgium legmagasabb pontja, a 694 méteres magasságú Signal de Botrange is ezen a területen található.

A Belga Földrajzi Intézet (Institut Géographique National) számításai alapján az ország abszolút középpontja Walhain városa mellett, Nil-Saint-Vincent-Saint-Martin településen található.

Éghajlat

A Dender folyó

Klímája mérsékelt óceáni, nagy csapadékmennyiséggel minden évszakban. Az átlaghőmérséklet 3 °C januárban és 18 °C júliusban, a csapadék 78 mm júliusban. A telek általában enyhék, - az Ardenneket kivéve - kevés hóval. Nyáron is gyakori a hűvös, esős időjárás. Az éves átlaghőmérséklet 11,2 fok.

Vízrajz

Vízesések Coo közelében

Belgium összes vízfolyása az Északi-tengerbe ömlik, a Momignies (Macquenoise) település és környékének kivételével, amely a francia Oise folyón keresztül a La Manche-ba ömlik. Belgium leghosszabb folyói:

1. Schelde (fr: Escaut): belgiumi hossza 200 km (teljes hossza 350 km)
2. Maas (fr: Meuse): belgiumi hossza 183 km (teljes hossza 925 km)
3. Yser v. IJzer : belgiumi hossza 50 km (teljes hossza 78 km)

Az ország fekvése miatt az áradások komoly veszélyt jelentenek, elsősorban a tengertől visszahódított területeken.

Élővilág, természetvédelem

Nagy népsűrűsége, fejlett ipara és elhelyezkedése miatt Belgium komoly környezeti problémákkal kerül szembe. A környezetet az urbanizáció, a fejlett közlekedési infrastruktúra, a járműforgalom, a jelentős nehézipar, az intenzív és belterjes állattartás és növénytermesztés által kibocsátott szennyező anyagok terhelik. Egy 2003-as jelentés szerint a belga folyók vízminősége a legrosszabb Európában, az ország a legutolsók között volt a vizsgált 122 ország közt.

A Föld veszélyeztetett állatfajai közül Belgium partjainál, az Északi-tengerben előfordul az északi simabálna, a nagy ámbráscet, a barna delfin és a beluga (fehér delfin), a szárazföldön pedig az európai vidra, a keleti pele, a nagyfülű denevér, csonkafülű denevér, kis patkósdenevér, tavi denevér és nyugati piszedenevér.

Jegyzetek