Jump to content

Wy/hu/Írország

From Wikimedia Incubator
< Wy‎ | hu
Wy > hu > Írország

Írország (angolul Ireland, írül Éire) Európa északnyugati részén és harmadik legnagyobb szigetén, az Ír-szigeten található állam. A sziget északi része (hat megye) brit fennhatóság alá tartozik, ezt nevezik Észak-Írországnak. A sziget többi része a tulajdonképpeni Írország.

Az országnak két hivatalos nyelve van: az ír és az angol. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Dublin.

A jelenlegi államfő Michael D. Higgins. Az írek nem használják az angol prime minister kifejezést a miniszterelnökre, mert annak olyan íze van, mintha angol miniszterelnökük lenne. Helyette az ír nyelvű taoiseach szó jelöli az ír miniszterelnököt. A taoiseach megjelölésnek finom iróniája, hogy a szó „klánfőnököt” jelent írül, a miniszterelnök-helyettesre használt tanaiste pedig „klánfőnökhelyettest”. A jelenlegi taoiseach Enda Kenny.

Földrajz[edit | edit source]

Az Ír-sziget domborzati térképe

A sziget tengerpartja (Slieve League) Donegal megye déli részén.

Írország az Atlanti-óceán északkeleti- és Európa északnyugati részén található Ír-sziget öthatodát teszi ki. Területe 70 273 km² (míg a teljes Ír-szigeté 84 421 km²). A Brit-szigettől az Ír-tenger, Európától pedig a Kelta-tenger választja el.

Domborzat[edit | edit source]

Dombok, hegyek inkább csak a partok mentén találhatók, és ezek sem túl magasak. Legmagasabb pontja, a Kerry megyében található Carrauntuohill-csúcs (ír nyelven: Corrán Tuathail) 1041 m magas.

Vízrajz[edit | edit source]

Leghosszabb folyója, a Shannon kettészeli a szigetet. Hossza 370 km, amihez hozzáadódik még a Limericknél kezdődő 70 km hosszú torkolata. Vízgyűjtő területe 16000 négyzetkilométer. A Shannon Sligo városától nem messze ered és amíg eljut az Atlanti-óceánig összeköti a Lough Allen, a Lough Drumharlow, a Lough Boderg, a Lough Bofin, a Lough Forbes, a Lough Ree és Lough Derg tavakat. Jelentős folyók még Írországban: Liffey, Boyne, Blackwater, Barrow, Corrib, Erne, Suir. A 18. század nagy vállalkozása volt a Királyi csatorna rendszer kiépítése, melynek fő ága a Királyi Főcsatorna Dublint hivatott összekötni a Barrow és a Shannon folyókkal. Nagy tava a Lough Corrib Connemarában.

Éghajlat[edit | edit source]

Írország éghajlata az Észak-atlanti-áramlat meleg vizeinek köszönhetően sokkal enyhébb, mint más, hasonló földrajzi szélességű területeké. Az átlagos téli hőmérséklet +4,5 – +7 °C, ami 14 fokkal több, mint az azonos szélességi körön fekvő helyeké általában. Mivel nyáron az óceán hűt ezért a hőmérséklet csak 15–17 °C. A csapadék sok, 1500–2500 mm. Megoszlása egész évben egyenletes.

Növény- és állatvilág[edit | edit source]

A Lunda jellemző a tengerparti területeken

A Hölgyek kilátója (Ladies View) Kerry grófságban, a Killarneyi Nemzeti Park közelében Lásd az Ír-sziget-szócikkben!

Környezetvédelem[edit | edit source]

Az Ír-szigetet eredetileg borító erdők maradványai kis foltokban megtalálhatók az egész országban. Ezek mérete általában nem teszi lehetővé az élővilág gazdagságának fenntartását. A terület nagy részén intenzív mezőgazdasági művelés folyik. A felhasznált vegyszerek bemosódnak az élő vizekbe, és károsítják azokat.

Írország nemzeti parkjai[1]:

  • Wicklow Mountains Nemzeti Park - 20 000 hektáron glaciális völgyben kolostor.
  • The Burren Nemzeti Park - sziklás, kopár felszín alatt sok barlang. Egyedülálló élővilág.
  • Glenveagh Nemzeti Park - nagy kiterjedésű botanikus kert.
  • Renville Park - egy kastély és tartozékai, valamint park.
  • Killarney Nemzeti park - "Európa legnyugatibb csücskében" hegyek, erdők és mocsarak.

Jegyzetek[edit | edit source]

  1. National Parks in Ireland Page 1