Wp/mos/Anana

From Wikimedia Incubator
< Wp‎ | mos
Wp > mos > Anana
pineapple
Subclass offruit, multiple fruit Tekre
Coloryellow Tekre
Natural product of taxonAnanas comosus Tekre
Unicode character🍍 Tekre

Anana[1][2] (Ananas comosus) yaa tɩɩg sẽn be tʋʋl-tẽnga pʋga, n tar biis sẽn tõe n dɩ. Yaa tɩɩg ning sẽn tar yõod wʋsg ne ligdã wɛɛngẽ Bromeliaceae zakã pʋgẽ.

A yita South America soolmẽ wã, la b kood-a la beeni yʋʋm kobse. B sẽn wa n wa ne anana ramba Europe wala Yʋʋm Kob-gĩnd a Piig-la a Yopoe soabã, a lebga bũmb sẽn tar yõod wʋsgo. Sẽn sɩng ne 1820 yʋʋmda puge wã, b ra koodda ananasã ne ligd wʋsgo.[3]

B sẽn boond tɩ anãnsã yaa tɩɩg sẽn yaa bil-bil sẽn pa tar pemsem ye. Bõn-buudã nong n yalsa ne bũmb ning sẽn be a biis zutã, bɩ a sẽn yit a poorẽ wã, la a bɩtame yʋʋm pʋgẽ.[4][5]

B sẽn wilg tɩ b yaa

A yaa tɩɩs sẽn tar tɩɩs wʋsgo, n bɩt n ta mʋʋnd 1,0 n ta mɩɩnd 1,50 (sẽn ta mʋʋnda 3,3 n ta mʋmnda 4,11) baa ne tɩ wakat ninga, a tõe n yɩɩg-a lame. Bãadã tara tɩɩg sẽn yaa bilf la sẽn tar tɩbse, la vãs-n-tɩrs sẽn yaa kãenkãe. A sã n naan a biisã, a maanda tɩ b zẽkd zẽnem n ta kobs-yi baa ne b sã n tõe n yɩɩg woto. A sã n wa pukẽ, a biisã fãa naagdame n naan biis wʋsgo. B sã n wa n wa n tigim biis a pipi wã, b na n tigima b sãnem-biisẽ wã. B tõe n zãaga bõn-kãens n paas b toorẽ biisẽ. Sẽn yaa tɩlɛ tɩ b ra maand teed sẽn na yɩl n paam b mens n kõ-b rɩɩb ye. A tara vãad sẽn yaa kom-bõoneg la sẽn yaa kom sẽn yaa komã, la a yaa 30 bɩ sẽn yɩɩd a woto, la a pidr yaa cm 30 bɩ 100 (1 bɩ 3 + 1⁄2 piit), la sẽn gũbg-b ne gãnd sẽn yaa kãsenga; vãsã tara bãong sẽn yaa kãenkãe. Yʋʋmd pipi wã, a sẽbdame, a sẽbddame, la a tara vãad wʋsg sẽn be tɩbsg pʋgẽ. Sẽn na maan kiis 12 bɩ kiuug 20 poore, tɩgã bɩt n lebg tɩg-n-goam sẽn tar a pidsg sẽn ta 15 cm ne bõn-buud sẽn yɩɩd koabg sẽn be b sẽn na n yɩll ne pʋ-tẽebã.

Kibsa

Etymology

Biiblã sẽn lebg yʋʋmd 1568 wã n deng n gomd nandã yʋngã, yaa b sẽn deng n gom a soabã frãsse wã pʋgẽ, André Thevet sẽn gʋls "Tõnd sẽn yã dũni paalgã" bɩ "Antarctique" wã. A sẽn gomd a Hoyriri wã yelle, tɩ yaa biis sẽn be Tupinambá nebã sẽn bʋd la b rɩtã, sẽn da vɩ Rio de Janeiro sẽn yaa rũndã-rũndã wã sɛɛgẽ, la b tẽedame tɩ yaa nandʋr. A sẽn lebg n lebg n lebg tɩ "Pãnd-buud" wã pʋgẽ, a yeelame tɩ b naan n dɩka a "Nana sẽn maan wa b naan n kõ-a" a sẽn tũnug ne Tupi gom-biig a to n yeel tɩ nanas, sẽn dat n yeel tɩ 'tɩ-biis sẽn yaa sõma'.[6] Woto wã n kɩ tɩ Europe ramba fãa goama pʋd tɩɩgã yʋʋr tɩ Ananas comosus, sẽn yaa tɩ komosus "tugd" rat n yeelame tɩ tɩɩgã remsã. Purchas, sẽn gʋls yʋʋmd 1613 wã pʋgẽ, b goma yʋngã yelle, n yeel tɩ yaa Ananas, la Oxford English Dictionary wã pipi sõsg ning b sẽn gʋls tɩ yaa nandã yaa Angletɛɛr gʋlsd a Mandeville sẽn gʋls yʋʋmd 1714 wã.[1]

B sẽn da maand koodã

Rɩt-kãng yita Paraná-Paraguay kʋɩlgã sẽn be Brezil soolmã sẽn be be tẽng zug n be Paraguay soolmẽ wã.[1][2] Neb wʋsg pa mi a sẽn yɩ-a bi-ribl ye, la a yalsa zĩ-tẽngã fãa. B yãa bũmb nins sẽn be tẽn-kʋdemdã pʋgẽ n wilgd tɩ b ra tũnugda ne-a yʋʋmd 1200 - 800 sẽn deng Kirist wakatã (yɛl sẽn deng yʋʋmd 200 - b sẽn deng Kirist yʋʋm 300) Perusẽ[19] la yʋʋmd 200 sẽn deng Kirist wakatẽ (yɛl n deng Kirist yʋʋm 700 sẽn deng Kirist (yɛl a sẽn deng Kirist naam n deng Kirist wakatã) Meksikẽ,[20] sẽn da yaa Mayãs la Aztecs n zã-a wã. Yʋʋmd 1400 wã saabẽ wã, b ra rɩta nand-rãmb n dɩt b rɩɩb wʋsg n kõ Amerik nebã. Européen ning pipi sẽn yãt a Ananasã yaa a Colombus, la a yã la Guadeloupe 1493 yʋʋmda Noob Kiuug rasem a naas daarã. [1] [2] Portugazil nebã rɩka a biisã n yi Brezil n wa n tall-a n wa n tɩ kẽes-a Ɛndɩtɛɛr yʋʋmd 1550 wã.[1] "Sãpanish Red [es]" buudã me n zĩnd Filip-n-talsã pʋgẽ, la yaa Sipãn-dãmbã n yiis-a Latɛn-Amerika, la b bɩɩs-a lame n na n dɩk a sẽn yaa a sẽn naan naanã yʋʋm kob-gĩnd 17 soabã.[7]

Sebtiisi[edit | edit source]

  1. 1.0 1.1 1.2 1.3 https://web.archive.org/web/20210723191205/http://www.theplantlist.org/tpl1.1/record/kew-219669
  2. 2.0 2.1 http://www.hort.purdue.edu/newcrop/morton/pineapple.html
  3. http://dictionary.reference.com/browse/pineapple
  4. http://tpss.hawaii.edu/pineapple/pinegrow.htm
  5. https://web.archive.org/web/20100617043835/http://www.tropicalpermaculture.com/pineapple-growing.html
  6. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3359915
  7. https://doi.org/10.21273%2FHORTSCI.47.10.1390