Jump to content

Wp/fvr/Dá̱ldɨ́ŋáꞌŋ Deer Díígkʉŋo

From Wikimedia Incubator
< Wp | fvr
Wp > fvr > Dá̱ldɨ́ŋáꞌŋ Deer Díígkʉŋo

Dá̱ldɨ́ŋáꞌŋ Deer Díígkʉŋo (28 Kʉyweél 1914 - 11 Taáŋ 1918), sime-lé dá̱ldɨ́ŋáꞌŋ deer wǎyíŋ saasuŋáꞌŋ dɨó díg kéŋá. Namá sabbaŋa a̱wꞌíŋ táas-lé kéŋá ná kɨ́ɨ́rʉl, Suúrjɨrgɨ́ŋókwǎ na Ba̱rʉŋaka̱kkɨ́reŋa Túlékʉŋokwǎ. Deer namá kin lóóŋá nyét-le kéŋá, Urúbba na Sǎba Túlékʉŋo na Apirígia na Pasípik na Ásiaꞌŋ a̱rɨ́ŋá dǐŋa. Asá gánníneŋ káwe namá kʉmmé ná deeríŋjáwi-lé dǎlima míriŋa 9 kʉ́sɨŋi na kerŋa míriŋa 23-sí ná kíáŋá kʉrʉl na kwaléemeŋa míriŋa 5 kʉ́sɨŋi, da̱lɨmɨŋꞌíŋ táárí na duur na wajaꞌŋ ʉʉ́ŋ. Kwa míriŋa suŋŋâ ná kí órréŋjágeꞌŋ dorá kʉ́sɨŋi.

20ꞌŋ ayéŋápíriꞌŋ ayéŋáwa̱yye díígkʉŋo dɨkkójôŋꞌíŋ jányíŋi já̱gɨ́la Urúbáŋáꞌŋ ba̱rʉŋaka̱kkɨ́reŋa appáŋaꞌŋ táas-lé. In ʉʉ namá duíŋꞌíŋ addi-lé paago kí 28 Potáŋ 1914, iladɨo ǎl Bóníáŋáꞌŋ Sereb ǎl Gabirilo Pirinsip ka̱rɨ̂ŋɨ Dʉyʉ́kappâ Paranzi Pérdínan-sí pʉɨ áláŋ Nímsáŋá-Haŋgáriꞌŋ kʉtɨꞌŋ mɨroddʉŋo eeŋ. Nímsáŋá-Haŋgári namá Serbia-sí ja̱nɨ írí já̱bɨ́ kí soog 28 Kuyweél-le deer tawrájáwí. Kí soog 4 duál Koróŋ-le Rúsia namá nyaŋá ásáŋ Sírbia-sí maamíe piá, ma̱a̱mɨŋꞌíŋ suúrjɨrgɨ́ŋó namá Almánia na Parânsa na Biritánia ká̱rɨ́ kí Usmáníáŋáꞌŋ Kʉrɨŋáŋkʉrɨŋ asá dúal Taáŋ-le deer-lé nyá̱wɨ́ŋɨ́.

Almániaꞌŋ bisaráŋtêj ayé 1914 Ba̱lgɨ́ka na Parânsaꞌŋ ja̱rɨ́durúnjáa na la̱ddɨ́ŋɨ́ kéŋá, lia námás Rʉ́sɨa-sí gɨ́ɨ́reŋ eeŋ. Maraŋ, in ájíŋáŋjirtété toiŋo áláŋ eeŋ, Parânsíŋá na Ba̱ljɨ́kɨ́áŋáꞌŋ ja̱bʉg suŋŋâꞌŋ ʉʉ́ŋ na Bɨrɨtáníáŋáꞌŋ kʉrróŋzaatkwǎꞌŋ ʉʉ́ŋ. Ayé 1914ꞌŋ jágíŋi-lé, Dʉgʉꞌŋ sabbaꞌŋ ebedeꞌŋ suúrjɨgɨ́ŋó asá míŋ Ɨŋgɨlɨ́zɨ́áŋáꞌŋ Koróŋoro-lé namaŋ níŋ Sʉésara jaagó. Sǎbaꞌŋ Sabba namá saa suŋá ja̱ɨŋɨŋól kéŋá, maraŋ sabbaŋa a̱w dog kʉtʉiŋʉl ásáŋ tʉllɨŋɨ́ŋtǎrrigꞌíŋ kʉrróŋpiá koomía. Deer namás wa̱ssé eŋa ná sabba a̱wkʉŋo inná Bulgária na Románia na Yunân na Itália paago, kerŋa gal deerkóór-lé namá ayé 1915ꞌŋ táas kí 1916ꞌíŋ ka̱rɨ́e.

A̱kʉ́roŋa Jɨrgɨ́ŋólá dog kí Kǒsaŋáŋ ayé 1917 deer-lé ká̱rɨ́ nás Suúrjɨrgɨ́ŋókwǎꞌŋ sabba kéŋá. Bolsabiksi Rʉ́sɨ́áŋáꞌŋ Ederéŋꞌíŋ Magaga-lé ba̱rʉꞌŋ ta̱bʉ eŋa, namá ayé 1918ꞌíŋ juuŋ-lé kí Ba̱rʉŋaka̱kkɨ́reŋa Túlékwǎ dóŋáꞌŋ jasi káwe. Namá Sabba Sǎbakʉŋo-lé baja kɨŋɨ, Almánia namás kí dʉgʉ́ꞌŋ ere gɨ́ɨ́reŋ eŋa kí duál Sǔbuŋáŋ ayé 1918 maraŋ in gɨ́ɨ́reŋjeeŋ namá póyyâ, na asábá Suúrjɨrgɨ́ŋókwǎ kí duál Koróŋ ayé 1918 yeeŋa-sí gɨ́ɨ́reŋ kɨŋɨ, Almáníáŋáꞌŋ daálima namá kʉtʉɨŋʉl áláŋ ta̱bʉ́ŋpa̱a̱sɨ́ŋɨ́-sí kase.

Soog 29 duál Ʉróŋꞌíŋ táas kí soog 3 duál Taáŋꞌíŋ ayé 1918, Bulgária na Usmáníŋáꞌŋ Kʉrɨŋáŋkʉrɨŋ na Nímsáŋá-Haŋgári namá ka̱sɨŋɨ áláŋ kí Suúrjɨrgɨ́ŋókwǎŋ deekóóríŋdirrig káwal, namá Almánia-sí díttǐn kundíe. Soog 11 duál Taáŋ ayé 1918 Almánia namás tááyeŋ eŋa, Parîsꞌíŋ Dóŋájáaꞌŋ Zappagoreŋjôŋ namás ba̱rʉŋaka̱kkɨ́réŋa lá̱ddɨ́ŋɨ́ŋá-sís jasiŋa kergela suŋŋâ-lé jɨ́gé, dɨ́eŋ dɨó ɨrɨ́kʉŋo namá Bersaillesꞌíŋ Jasi kéŋá. Rʉ́sɨa na Almánia na Nímsáŋá-Haŋgári na Usmáníŋáꞌŋ Kʉrɨŋáŋkʉrɨŋꞌíŋ ŋááríŋí namá júndí ná ba̱rʉŋa suŋŋâ dítǐnjaarikwǎ kɨwwóŋa ɨŋɨ, dɨ́eŋ dɨó namá Polanda na Tísíkuslápia na Yugoslápia ka̱ɨ́ŋ.