Jump to content

Wn/hu/Az új Európai Bizottság várható összetétele

From Wikimedia Incubator
< Wn | hu
Wn > hu > Az új Európai Bizottság várható összetétele

2009. november 30., hétfő

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke pénteken, november 27-én nyilvánosságra hozta az új bizottság tagjelöltjeinek listáját. Az Európai Unió folyamatosan arra törekszik, hogy globális szinten a gazdasági válság után is megőrizze befolyását. Az Európai Bizottság alakítása e folyamat legújabb szakaszát képezi.

Az új jelöltek mellett Barroso néhány korábbi biztosnak új portfóliót kíván adni. Így az eddigi bővítésért felelős biztos, finn Olli Rehn a jövőben gazdasági és monetáris ügyekkel foglalkozhat. Ezt a portfóliót a spanyol Joaquín Almuniától veszi majd át, aki a versenypolitikai portfóliót a holland Neelie Kroes-tól örökli. Neelie Kroes a digitális tennivalók biztosa („digital agenda commissioner”) lesz.

Andor László, a magyar biztosjelölt a szociális ügyi és foglalkoztatáspolitikai tárcát kapja a Barroso vezette Európai Bizottságban. Ezt a portfóliót a cseh Vladimír Spidla tartotta kézben. Az eddigi magyar biztos, Kovács László az adó- és vámügyi tárcát a litván Algirdas Šemetának adja majd át.

A második Barroso-bizottság már a holnap, december 1-jén életbe lépő Lisszaboni Szerződés szerint állt fel. A biztosok mandátuma öt évre szól. A jelenlegi bizottságé elvileg október 31-ével megszűnt, ám a Lisszaboni Szerződés körüli intézményi zűrzavar miatt az első Barroso-bizottság ügyvivőként vezeti az EU végrehajtó testületét, amíg az új biztosok hivatalba nem lépnek.

A továbbra is 27 fős, de új biztosi kollégium akkor lép hivatalba, ha az Európai Parlament jóváhagyását is megszerezte. A következő lépések:

  • 2010. január 11-19.: az Európai Parlament egyenként meghallgatja a biztos-jelölteket.
  • 2010. január 26.: a képviselők szavaznak arról, elfogadják-e a Bizottság és a tagállamok által jelölt biztosokat.

Az Európai Bizottság javasolt összetétele a 2009–2014 közötti időszakra

[edit | edit source]
  • José Manuel Barroso (Portugália): elnök
  • Joaquín Almunia (Spanyolország): versenyképesség
  • Catherine Ashton (Egyesült Királyság): külügyi főmegbízott
  • Michel Barnier (Franciaország): belső piac és szolgáltatások
  • Olli Rehn (Finnország): gazdasági és monetáris ügyek
  • Dacian Cioloş (Románia): mezőgazdaság
  • John Dalli (Málta): egészségügy és fogyasztóvédelem
  • Karel De Gucht (Belgium): kereskedelem
  • Štefan Füle (Csehország): bővítés
  • Connie Hedegaard (Dánia): éghajlatváltozás
  • Máire Geoghegan-Quinn (Írország): kutatás és innováció
  • Janusz Lewandowski (Lengyelország): költségvetés/pénzügyi programozás
  • Günther Oettinger (Németország): energia
  • Janez Potočnik (Szlovénia): környezetvédelem
  • Neelie Kroes (Hollandia): digitális ütemterv
  • Andor László (Magyarország): foglalkoztatás, szociális ügyek és befogadás
  • Maria Damanaki (Görögország): tengeri ügyek és halászat
  • Johannes Hahn (Ausztria): regionális politika
  • Rumiana Jeleva (Bulgária): nemzetközi együttműködés, humanitárius segítségnyújtás és válságkezelés
  • Siim Kallas (Észtország): közlekedés
  • Cecilia Malmström (Svédország): belügyek
  • Andris Piebalgs (Lettország): fejlesztés
  • Viviane Reding (Luxemburg): igazságügy, alapvető és állampolgári jogok
  • Algirdas Šemeta (Litvánia): adózás és vámunió
  • Antonio Tajani (Olaszország): ipar és vállalkozás
  • Androulla Vassiliou (Ciprus): oktatás, kultúra, többnyelvűség és ifjúság
  • Maroš Šefčovič (Szlovákia): intézményközi kapcsolatok és adminisztráció

Források

[edit | edit source]