Wy/hu/Spanyolország

Spanyolország, hivatalosan Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel). A spanyol szárazföld délről és keletről a Földközi-tenger (amelyben az országhoz tartozó Baleár-szigetek fekszenek), északról a Vizcayai-öböl és nyugatról az Atlanti-óceán alkot vele határt. A szárazföldön Portugáliával, Franciaországgal, Andorrával, Gibraltárral és Marokkóval határos. Spanyolország a legnagyobb a három független államból, amelyek az Ibériai-félszigeten fekszenek. Fővárosa Madrid.

A modern Spanyolország mai területén több nép is letelepedett, mint például a kelták, az ibériaiak, a rómaiak, a vizigótok és a mórok. A középkorban, több mint öt évszázadig, nagy területek voltak iszlám uralom alatt, melyeknek egy töredéke 1492-ig állt fenn, amikor az Aragónia és Kasztília keresztény királyságai 770 év után elszakadtak a móroktól. Ugyan abban az évben, Kolumbusz Kristóf elérte az Újvilágot, amivel megalakította a világuraló Spanyol Birodalmat. Spanyolország vált Európa legerősebb államává, de a háborúk és más belső gondok lesüllyesztették az országot. A 20. század közepén Francisco Franco alakított ki diktatúrát Spanyolországban, és demokratikus állam csak 1978-ban alakult ki. Az ország 1986-ban belépett az Európai Unióba, ezután Spanyolország gazdasági és kulturális reneszánszát élte a gazdasági válság kirobbanásáig. 1992-ben Barcelonában rendezték meg az olimpiát.

Az Európai Unió, a NATO, az ENSZ, a Kereskedelmi Világszervezet, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet és a Latin Unió tagja.

Földrajz

Az ország műholdas képe (2003. január)

Fekvése, határai

Portugáliával és Gibraltárral osztozik az Ibériai-félszigeten. Északon a Pireneusok természetes határt képez Franciaország és Andorra felé. Keleten és délkeleten a Földközi-tengerrel (1663 km) érintkezik, északon a Vizcayai-öböl, északnyugaton illetve délnyugaton a Cádizi-öböl jelenti szintén természetes határát az Atlanti-óceán (711 km) felé. Délen a Gibraltári-szoros választja el Afrikától (14 km). A partok teljes hossza 3144 km.

A királyság részei a szárazföldi területeken kívül még:

• A Baleár-szigetek a Földközi-tengeren 5014 km², két főszigetből (Mallorca és Menorca), két kis szigetből (Ibiza és Formentera, illetve még 150 apró sziklából áll.
• A Kanári-szigetek az Atlanti-óceánban 7550 km², összesen 7 szigetből és 6 kisebb sziklaszigetből áll. Nyugati szigetei: Tenerife, La Palma, La Gomera, Hierro, keleti szigetei: Gran Canaria, Fuerteventura, Lanzarote és öt kis sziget. 1100 km-re fekszik Cádiztól.

• Ceuta és Melilla városok Afrika északi részén és több sziget a Földközi-tengeren a Gibraltári-szoros közelében, mint Penon de Velez, Alhucemas és Chafarinas szintén az ország területeit képezik.

Nem tartozik Spanyolországhoz a jelenleg is brit koronagyarmat Gibraltár.

Domborzat

Spanyolország területének nagy részét fennsíkok és hegységek uralják. Az ország átlagos tengerszint feletti magassága 600 m felett van.

A legmagasabb csúcsok

Hegycsúcs	Tartomány	Magasság (m)
Teide	Sta. Cruz de Tenerife	3718
Mulhacén	Granada	3478
Aneto	Huesca	3404
Veleta	Granada	3392
Punta de Llardana	Huesca	3375
La Alcazaba	Granada	3366
Monte Perdido	Huesca	3355
Pico Marboré	Huesca	3328
Pico Perdiguero	Huesca	3321
Pico de la Maladeta	Huesca	3309
Forrás: Dirección General del Instituto Geográfico Nacional (España)

Geológiailag, morfológiailag a spanyol tájakat három nagyobb vidékre oszthatjuk:

• Az ország központi részén a Mezeta (Meseta Central Española) felföldje terül el, mely 200 000 km² vidéket foglal magába, 600–1000 méter közötti váltakozó magassággal, átlagos magassága 700–800 méter. A Kasztíliai-választóhegység (Cordillera Central) osztja két részre, melynek vonulatai a Sierra de Gata, a Sierra de Gredos és a Sierra de Guadarrama. Így alakul ki a választóhegységtől északra az Északi-Mezeta (Meseta Septrentional), attól délre pedig a Déli-Mezeta (Meseta Meridional).

• Belső peremhegységek vidéke:
  • északon az Asztúriai-hegység, legmagasabb pontja a Torre Cerredo (2648 m, Picos de Europa – masszívum)
  • északnyugat-keleti irányban az Ibériai-hegység, legmagasabb hegye a Sierra de Moncayo (2313 m).

• Külső peremhegységek vidéke:
  • Északon a Kantábriai-hegység 1700 méteres magasságával összekapcsolja az Asztúriai-hegyvidéket a Pireneusokkal, a Kantábriai-tenger mentén vonul végig. Legmagasabb csúcsa a Picos de Europa, 2645 m.
  • A Galíciai-hegység Spanyolország északnyugati csücskében foglal helyet, rengeteg csipkézett öböllel a partvidéken.
  • A Katalóniai-hegység délnyugat felől kapcsolódik ugyancsak a Pireneusok láncaihoz, legmagasabb vonulata a Montseny (1741 m).
  • Az Andalúziai-lánchegység vagy Bétikai-Kordilerrák az ország déli részén emelkedik, a Gibraltári-szorostól a Cabo de la Nao fokáig. Az ország legmagasabb hegyei sorakoznak itt.
  • A peremhegyvidékhez csatlakoznak az Ebro-medence, a Tajo-medence és a Guadalquivir-medence.

Vízrajz

A Spanyolországban található több mint 1800 folyam és forrás közül csak a Tajo hosszabb 960 kilométernél, és 90 kivételével mind rövidebb 96 kilométernél. Ezek a rövid folyók csak kis vízmennyiséget szállítanak, és az év némely szakaszában ki is száradnak, ám mikor nagy a vízhozam, igen sebesek. A nagy folyók többsége a magas hegységekből ered, átfolyik a központi Mezetán és Portugáliában ömlik bele az Atlanti-óceánba (kivételt képez az Ebro, amely a Földközi-tengerbe torkollik). Az északnyugati partvidéket számos, fjordhoz hasonló sziklás benyúlás tarkítja.

A Mezetán keresztül nyugatra folyó folyamok közül a Duero, a Tajo, a Guadiana és a Guadalquivir a legnagyobb. A Guadalquivir az egyik legjelentősebb, mivel a folyó áradásai a közvetlen közelében termékeny völgyet alakítottak ki. A szárazföld belsejében a folyón nagyobb hajók is könnyen hajózhatnak, és Sevillát az egyetlen olyan belföldi spanyol kikötővé teszi, ahonnan óceánjárók is indulnak. Az északi régió legnagyobb folyója a Miño.

Az ország legnagyobb gátja az El Atazar gát Madrid közelében, amely a város vízellátását biztosítja.

Európa legdélebben fekvő gleccsere a Sierra Nevada hegységben található Mulhacén hegyen van.

Éghajlat

Spanyolország klímáját négy főbb részre oszthatjuk:

• mediterrán: esős tavasz és ősz. Mérsékelt nyár kellemes hőmérséklettel.
  • Legmagasabb hőmérsékleti rekordok: Murcia 47,2 °C, Malaga 44,2 °C, Valencia 42,5 °C, Alicante 41,4 °C, Palma de Mallorca 40,6 °C, Barcelona 39,8 °C.
  • Legalacsonyabb hőmérsékleti rekordok: Gerona -13,0 °C, Barcelona -10,0 °C, Valencia -7,2 °C, Murcia -6,0 °C, Alicante -4,6 °C, Malaga -3,8 °C.
• kontinentális: hideg tél (gyakori havazásokkal északon), forró nyár.
  • Legmagasabb hőmérsékleti rekordok: Sevilla 47,0 °C, Córdoba 46,6 °C, Badajoz 45,0 °C, Albacete és Zaragoza 42,6 °C, Madrid 42,2 °C, Burgos 41,8 °C, Valladolid 40,2 °C.
  • Legalacsonyabb hőmérsékleti rekordok: Albacete -24,0 °C, Burgos -22,0 °C, Salamanca -20,0 °C, Teruel -19,0 °C, Madrid -14,8 °C, Sevilla -5,5 °C.
• óceáni: Az észak-atlanti partvonal mentén. Csapadékos tél, mérsékelt, hűvös nyár.
  • Legmagasabb hőmérsékleti rekordok: Bilbao 42,0 °C, A Coruña 37,6 °C, Gijón 36,4 °C.
  • Legalacsonyabb hőmérsékleti rekordok: Bilbao -8,6 °C, Oviedo -6,0 °C, Gijon és A Coruña -4,8 °C.
• szubtrópusi: A Kanári-szigeteken. A hőmérséklet 18 és 24 °C között mozog az egész év során.
  • Legmagasabb hőmérsékleti rekordok: Santa Cruz de Tenerife 42,6 °C.
  • Legalacsonyabb hőmérsékleti rekordok: Santa Cruz de Tenerife 8,1 °C.

Növény- és állatvilág

• Növényvilága: mediterrán flóraterülethez tartozik, kevés az erdőterület, főleg magyaltölgy és paratölgy, píneaerdők aleppói fenyővel és pínea fenyővel, délen agavé, indiai füge, eukaliptusz, törpepálma, olajfa, mirtusz, oleander, citrom- és narancsültetvények, a Mesetán macchia cserjés, bodorrózsa vagy sztyeppés pusztaság.
• Állatvilága: Európában csak itt él dögkeselyű, kaméleon, cibetmacska, védett a spanyol kőszáli kecske és a muflon, délen mérgeskígyó.

Természetvédelem

Természetvédelem alatt álló terület nagysága: 9,2%(2003). Az UNESCO bioszféra-programja keretében 14 bioszféra-rezervátumot alapítottak. Több régiót madárvédelmi területté nevezett ki a kormány, hat tengeri terület a Földközi-tengeren különleges védelem alatt áll.

Spanyolországban környezetvédelmi problémát jelent az erdők fogyása, a talajerózió, a tavak elsavasodása, a folyók szennyezése. A turizmus jelentős mértékben hozzájárul a környezet szennyezéséhez, különösen a Földközi-tenger partján, a nyári hónapokban.

Nemzeti parkok

• Doñana Nemzeti Park (Parque Nacional de Doñana): Huelva és Sevilla, Andalúzia;
• Sierra Nevada Nemzeti Park (Parque Nacional de Sierra Nevada): Granada és Almería, Andalúzia;
• Ordesa és Monte Pérdido Nemzeti Park (Parque Nacional de Ordesa y Monte Pérdido): Huesca, Aragónia;
• Picos de Europa Nemzeti Park (Parque Nacional de Picos de Europa): Asztúria, Kantábria, Kasztília és León;
• Tablas de Daimiel Nemzeti Park (Parque Nacional de las Tablas de Daimiel): Ciudad Real, Kasztília-La Mancha;
• Cabañeros Nemzeti Park (Parque Nacional de las Cabañeros): Ciudad Real és Toledo, Kasztília-La Mancha;
• Aigües Tortes és Lago de Sant Maurici Nemzeti Park (Parque Nacional de Aigües Tortes y Lago de Sant Maurici): Lleida, Katalónia;
• Cabera Nemzeti Park (Parque Nacional de Cabrera): Baleár-szigetek;
• Teide Nemzeti Park (Parque Nacional del Teide): Tenerife, Kanári-szigetek;
• Garajonay Nemzeti Park (Parque Nacional de Garajonay): La Gomera, Kanári-szigetek;
• Caldera de Taburiente Nemzeti Park (Parque Nacional de de la Caldera de Taburiente): La Palma, Kanári-szigetek;
• Timanfaya Nemzeti Park (Parque Nacional de Timanfaya): Lanzarote, Kanári-szigetek.
• Parque Natural De Las Bardenas Reales ( Navarra )

Természeti világörökség

A természeti világörökség részei az UNESCO szerint:

• Garajonay Nemzeti Park a Kanári-szigeteken, Gomera szigetén;
• Doñana Nemzeti Park Andalúziában;
• Teide Nemzeti Park a Kanári-szigeteken, Tenerife szigeten a Pico de Teide nevű hegyen.

Egyszerre természeti és kulturális világörökség:

• A Mediterrán-medence sziklafestményei az Ibériai-félszigeten;
• Pireneusok – Mont Perdu / Monte Perdido (Franciaországgal közös);
• Ibiza élővilága és kultúrája a Baleár-szigetekhez tartozó Ibiza szigeten;