Wn/hu/Az EastMed gázvezeték projekt várja a csatlakozni vágyó országokat, erősítette meg a görög miniszterelnök

From Wikimedia Incubator
< Wn‎ | huWn > hu > Az EastMed gázvezeték projekt várja a csatlakozni vágyó országokat, erősítette meg a görög miniszterelnök
Témabeli híreink:



Az ENSZ-tagállamok zászlói (részlet)

2020. január 11., szombat

Az EastMed-projekt nyitva áll azon országok előtt, amelyek csatlakozni szeretnének, erősítette meg kedden a görög miniszterelnök. A Görögország, Ciprus és Izrael tervezte EastMed gázvezeték a Földközi-tenger keleti medencéjének gázmezőit kötné össze az európai kontinenssel, de vitatott hovatartozású tengeri területeken haladna keresztül.

Kiriákosz Micotákisz a görög miniszterelnök (fotó: Európai Néppárt)

– Senkit sem célunk kizárni a keleti medencében az energiaügyi együttműködésből, aki tiszteletben tartja a nemzetközi jogot[1] – nyilatkozta Kiriákosz Micotákisz keddi washingtoni útján, az Atlanti Tanács (Atlantic Council) központjában. Micotákisz ezzel fenntartotta január 2-i álláspontját, amit a projekt államközi szerződésének ünnepélyes aláírásán képviselt.

Az általa „érvénytelennek” és „földrajzi szempontból nevetségesnek” tartott török-líbiai, tengeri határokat kijelölő szerződésről megjegyezte, hogy:

– Az egyezmény feltételezi, hogy a szigeteink, köztük a legnagyobb, Kréta sem, rendelkeznek kizárólagos gazdasági övezettel, és ez szembe megy a nemzetközi joggal, ahogy mi ismerjük.[2]

Hozzátette, hogy az egyezményt a líbiai képviselőház sem fogadta el, s lehetséges, hogy Görögország és Törökország ügye végül a hágai Nemzetközi Bíróság elé kerül. A párbeszédet ugyanakkor igyekeznek fenntartani, és örömmel venné, ha a török álláspont megváltozna.

A nap hátralevő részében a miniszterelnök találkozott a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel, és Donald Trump amerikai elnökkel, ahol a tengeri határkijelölés kapcsán megjegyezte:

– Fontos rámutatni, hogy az egyezmény Törökország és Líbia között sérti Görögország szuverenitását.[3]

Görögország, Ciprus és Izrael múlt csütörtökön, a hetedik háromoldalú értekezletük alkalmával, az athéni Zapion Palotában írták alá az EastMed-szerződést. A találkozón jelen voltak izraeli oldalról a miniszterelnök, Benjámín Netanjáhú és az energiaügyi miniszter, Juval Stejnic; görög oldalról szintén a miniszterelnök, Kiriákosz Micotákisz és az energiaügyi miniszter, Kosztísz Hadzidákisz; illetve Ciprus részéről pedig az elnök, Níkosz Anasztasziádisz és az energiaügyi miniszter Jórgosz Lakotrípisz. Az egyezményt az energiaügyi miniszterek jegyezték. A Kathimerini görög napilap szerint a görögök és a ciprusiak igyekeztek mihamarabb tető alá hozni a megállapodást, mert török ellenlépésektől tartottak.

Szintén múlt csütörtökön két görög cég, a kitermelő Energean és a lakossági szolgáltató DEPA, szándéknyilatkozatot fogadott el évi két milliárd köbméter szállításáról – a vezeték tervezett kapacitása évi tíz milliárd köbméter. Az Energean 1,7 millárd dollárt irányzott elő befektetésre a Karis és Tanin gázmezőkön.

ENI olajfúrótorony líbiai vizeken (fotó: Cipiota)

Netanjáhú várakozásai szerint a létrejövő hellén-héber politikai és gazdasági szövetség a gázvezeték révén segít majd felszámolni Izrael elszigeteltségét. Az izraeli miniszterelnök nyíltan felkérte Olaszországot és Egyiptomot a csatlakozásra, hozzátéve, hogy a felhívás minden ország számára nyitott. Cipruson a kormányzó Demokrata Párt a vezetéktől az ország függetlenségének erősödését várja. Az ellenzéki Progresszív Munkáspárt ugyanakkor kiemelte, hogy az egyezmény csak egy jogi keret a beruházásra, aminek finanszírozását olyan befektetőktől várják, akiket még nem sikerült meggyőzni. Hami Aksoy, a török külügyminisztérium szóvivője az észak-ciprusi és saját régiós bányajogaik fontosságát hangsúlyozta, és előre vetítette, hogy a projekt elbukik, ha ezeket nem veszik figyelembe.

Az olaszországi Otranto a vezeték tervezett végpontja – Stefano Patuanelli fejlesztési miniszter az aláírás előtt levélben biztosította támogatásáról a projektet, de korábban úgy nyilatkozott, hogy egy másik vezetéket is építenek Görögország felé, Igumeníca végponttal. Az Egyesült Államokban a támogatás jeléül december 20-án aláírták a Kelet-Mediterrán törvényt (Eastern Mediterranean Bill), korábban július 25-én négyoldalú értekezletet tartottak Washingtonban, illetve a március 20-i háromoldalú találkozón részt vett az amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo is. Az Európai Unió részben finanszírozza a megvalósítási tanulmányokat, és kiemelt projektté nyilvánította a beruházást, mivel a vezeték összekötné az energetikailag elszigetelt Kréta és Ciprus rendszereit a kontinensével, és alternatív gázforrásul szolgálna.

A Cyprus Mail cikke szerint decemberben egy török tisztviselő úgy vélekedett, hogy a már működő Transz-Anatóliai vezeték (TANAP) feleslegessé teszi az EastMed megépítését. Törökország és Líbia november 27-én megállapodást írtak alá a tengeri határokról, ami szerint a Kréta és Ciprus közötti vizek török kézre kerülnének. Athén emiatt kitiltotta a líbiai nagykövetet az országból. A török álláspont az, hogy a teljes ciprusi kizárólagos gazdasági övezet egyedül a csak Törökország által elismert Észak-Ciprust illeti. A ciprusi vizeken folytatott török fúrásokat Egyiptom, Görögország és Ciprus közös nyilatkozatban ítélte el október 8-án, illetve miattuk az EU szankciókkal sújtotta Törökországot.

A mostani szerződés előzménye egy 2017-es egyetértési megállapodás Ciprus, Görögország és Izrael között.

A vezeték hossza a Cyprus Mail szerint 2000 km, és a gázmezőktől indulva érné el Krétát, Görögországnál érné el a kontinenst, és az olaszországi Otrantóban érne véget. Az Európai Gázinfrastruktúra Csoport (GIE) 2019 májusi térképe szerint az útvonal az Afrodité (Aphrodite) mezőtől indulna, és Theszprotía régióban érne véget, ahol az Olaszországba irányuló Poszeidon (Poseidon) vezetékbe csatlakozna be.

Alex Lagákosz, a Görög Energiafórum (Greek Energy Forum) igazgatóhelyettese szerint a projekt inkább alapul geopolitikai, mintsem gazdasági megfontolásokon. Az uniós finanszírozást valószínűtlennek tartja, mivel a szervezet a zöld energia mellett kötelezte el magát. A becsült 6 milliárd eurós költséget magánbefektetők kellene összeadják, azonban a telített gázpiacok és a cseppfolyós gáz (LNG) jelentette konkurencia távol tarthatja őket. Az egyiptomi Nílus-deltában, Damietta és Idku városokban már van két működőképes LNG-terminál. 2018. szeptember 19-én Ciprus és Egyiptom külön szerződtek arra, hogy egy új vezeték közvetítésével ezeken keresztül exportáljanak gázt az Afrodité-mezőről.

A Haifai Egyetem geostratégiai szakértője és volt izraeli biztonsági tisztségviselő, Avinoam Idan szerint az EastMed nem hozna jelentős változást az európai energiapiacra, mivel az orosz gáz részesedését nem befolyásolná. A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) szerint a magas költségek és a technológiai nehézségek valószínűtlenné teszik a vezetéképítést.

2016. január 28-i találkozójukon Ciprus, Görögország és Izrael a gáz alternatív exportálási módjaként egy elektromos vezetéket vázolt fel. A három ország között, kiemelt uniós projektként épülő 1000 megawattos EuróÁzsia-vezeték (EuroAsia Interconnector) 2023-ra készül el, becsült költsége 2,5 milliárd euró. Az Görögország, Ciprus és Egyiptom között futó EuróAfrika-vezeték (EuroAfrica Interconnector) szintén tervezési fázisban van.


Ez a híradás az angol Wikihírek Greek prime minister reaffirms EastMed pipeline project is open for other countries to join című cikkének fordításán alapul. Ha külön nem jelöltük, a források megegyeznek az eredeti cikk forrásaival. Az eredeti cikk licencfeltételei eltérhetnek.

Idézett mondatok eredeti nyelvükön[edit | edit source]

  1. Angolul: „We don't seek to exclude anyone from energy cooperation in the Eastern Mediterranean provided they respect international law.”
  2. Angolul: „The agreement assumes that our islands, including our biggest island Crete, does not have an exclusive economic zone, which goes against everything we know in international law.”
  3. Angolul: „It is important to point out that the agreement signed between Turkey and Libya infringe upon Greece’s sovereign rights.”

Források[edit | edit source]

További irodalom[edit | edit source]