Wn/hu/Oszkó Péter: az állam feltőkésítéssel szerezte meg a Malévet

From Wikimedia Incubator
< Wn‎ | hu
Wn > hu > Oszkó Péter: az állam feltőkésítéssel szerezte meg a Malévet

2010. március 1., hétfő

A Malév visszaállamosításával a magyar állam 95%-os tulajdont szerez. A korábbi többségi tulajdonosnak, a AirBridge Zrt.-nek 5%-os tulajdonrész lesz. A magyar állam kizárólagosan a saját tulajdonjogába kerülő társaságba helyez értéket. A tulajváltás miatt első körben a cég alaptőkéjét leszállítják 3,6 milliárddal. A Malév feltőkítése történik, nem az oroszok felé fizetünk vételárat.

A Malév többségi tulajdonosáról szóló fél éves tárgyalás sorozat szombat reggel ért véget. Oszkó Péter szerint az orosz Vnyesekonombanknak sosem akarta a céget megvásárolni, "akaratlanul" került hozzá a tulajdonrész. A korábbi Malév tulajdonos ugyanis tönkrement. A banknak nem volt megfelelő ipari tudása, sem helyismerete. Politikai okból érdekelte a cég, mert sok orosz cég is csődöt jelentett. A gazdasági válság miatt szinte minden országban csökkent az utazási kedv. A légitársaságok egymás után jelentettek csődöt. A magyar állam ősszel új ajánlat tett, melynek értelmében újra magyar többségi tulajdonba kerül a Malév. 2010. február elején az ügylet még nem köttetett meg. Az oroszok előtt ott volt a lehetőség, ha belemennek a magyar állam feltőkésíthette volna a Malévet, ezzel rendezve lett volna a 15-20 milliárdos tartozása. A többségi tulajdonos már a magyar állam lett volna. Az orosz Veb Bank később vásárolt volna tulajdont, az adósságkonverzió után, hiszen a Malévet a VEB hitelezi.

A Vnyesekonombank a 32 millió eurós bankgarancia visszafizetésével kiszáll a Malévből. Ebben állapodott meg a péntek este, szombat hajnalban az orosz és a magyar tulajdonos. A Malév tőkésítést készpénzzel és apporttal, korábbi adóságok konvertálásával vett részt. 25,2 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre. A Malév vezérigazgatója továbbra is Martin Gauss lesz.

A Vnyesekonombank 2009-ben lett a Malév kisebbségi tulajdonosa, ettől kezdve működött együtt az orosz Aeroflot nemzeti légitársasággal. Kivonásra kerültek a Boeing 767-es repülők, amiket még 1988-ban kezdtek használni a Malévnél. Az amerikai 767-es gépek használatát nem eröltették, Oroszország és a Közel-Kelet felé sűrűsítették a járatokat. Az ügylet megértéséhez jó tudni, hogy 2007 nyara óta üzemeltetője a Malévnek az Air Bridge Zrt., aminek egyik tulajdonosa Borisz Abramovics. Boeing 737-es repülők szállították az utasokat, kivonásra kerültek a Fokker-70-esek és a CRJ-200-as utasszállítók.

2007 nyarán a magyar állam végül eladta a MALÉV-et az Air Bridge Zrt.-nek, amelynek egyik részvényese az orosz üzletember, Borisz Abramovics. Az 1994-ben beindított New York-i vonal nagy veszteségeket okozott, mint a távol-keleti vonalak fenntartása is, de sokat fejlődött a cég. Budapest-Peking repülőjárat gazdasági kapcsolatok fejlődését segíti, mely a jövőben hoz nagy profitot. [1] A Malév Európa harmadik legpontosabb és az egyik legfiatalabb repülőflottával rendelkező cége lett.

Referenciák[edit | edit source]

  1. https://web.archive.org/web/20100327140035/http://www.malev.hu/utikalauz/kina/peking/repulojegy

Források[edit | edit source]

Kapcsolódó cikk a magyar Wikipédián: Malév.


Kapcsolódó cikk a magyar Wikipédián: Portál:Hírek.